Magyar kultúrfőváros, kiválasztandó helyszínen

Németország mellett Magyarország adhatja az EU kulturális fővárosát 2010-ben. Mivel a kultúra tőke, a jól eladott kulturális programoknak jelentős tőkevonzó képességük van - mondta lapunknak Mesterházy Balázs, a kulturális minisztérium szakmai tanácsadója.

A szakminiszterek minapi döntése nem egy várost jelöl ki fővárosként, hanem csak az említett két országot. A kormány feladata, hogy pályázat útján kiválassza az erre legalkalmasabb várost. Várhatóan még szeptemberében kiírja a kulturális tárca az előpályázatot, s az ezen sikeres városok vehetnek részt a 2005. eleji második fordulón. Ha minden a tervek szerint halad, jövő év közepén kihirdetik a nyertest - fejezte ki reményét Mesterházy Balázs.

Az EU igen általános kritériumrendszert állított fel. Ezek szerint fontos többek között az EU-dimenzió érzékeltetése, továbbá, hogy az eseménynek hosszú távú gazdasági hatásai legyenek. A magyar kormánynak kell ezt konkrét követelményekre lefordítania, ezért jelenleg is folyik a minisztériumban a pályázati kiírás kidolgozása.

A 11-12 hónapig tartó rendezvénysorozatot nem úgy kell elképzelni, mint egy hosszú fesztivált. Úgy kell ugyanis megszervezni az eseményt, hogy a helyi lakosok életét ne borítsa fel állandó útlezárások révén. Inkább az épített örökség, az infrastruktúra fejlesztése és a művészeti koncepció kerül középpontba. A pályázó városnak először kulturális önazonosságát kell meghatározni, és erre kell építenie a programsorozatot. Jó példa erre Graz, ahol a barokk kisváros koncepciója került a középpontba, és ennek megfelelően újították meg a várost.

Az eseményeket az EU csak jelképes összeggel, mindössze 500-700 ezer euróval támogatja. Ez eltörpül a 2003-as grazi kulturális fővárosi rendezvénysorozat 53 millió eurós költségvetése mellett, a büdzsé nagy részét az adott állam, a városi önkormányzat és 7-10 százalékban a szponzorok biztosítják.