Mire megy az EU-pénz?

Dánia az első EU-ország, ahol a közvélemény számára hozzáférhetővé tették az adatokat arról, hogyan osztják el a közösségi támogatásokat a farmerek és az élelmiszer-ipari cégek között. Az újságírók és a parlamenti képviselők részéről hosszas nyomásgyakorlás előzte meg a koppenhágai mezőgazdasági minisztérium döntését, hogy nyilvánosságra hozzák a listát arról, miként osztják el az 1,3 milliárd eurónyi uniós támogatási keretet.

Az interneten immár elérhetők a 2002-es és 2003-as adatok. Itt szerepelnek a vállalatoknak nyújtott exportszubvenciók és a farmereknek biztosított föld alapú támogatások is. Tavaly a legnagyobb összeget, 175 millió eurót a dán-svéd Aria Foods tejüzem kapta. A listán szerepel Joachim dán herceg, 2003-ban 188 ezer euróval, továbbá számos miniszter - köztük az agrártárca vezetője - is, valamennyien földbirtokaik után kaptak támogatásokat.

A magyar agrártámogatási rendszer magában hordja az átláthatóságot - nyilatkozta lapunknak Balázs Péter a dán példa esetleges követésének lehetőségéről. Az Európai Bizottság magyar tagja a strukturális alapok elosztásáról is hasonlóan vélekedett. A pályázati rendszer és a pályázási feltételek önmagukban garantálják az átláthatóságot, mondta, hiszen már a kiíráskor közzéteszik, kik, milyen címen, mekkora összeget igényelhetnek.

A magyar törvények kötelezően előírják a nyertesek listájának közzétételét, a tájékoztatást arról, hogy ki, összegszerűen mennyi és milyen célra kapott támogatást - válaszolta megkeresésünkre Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy az információk közzététele csak a kedvezményezettek hozzájárulásával lehetséges, a pályázati kiírásokban pedig egyaránt rögzítik az adatkezelési szabályokra és a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó feltételeket.

Mindenképpen támogatandó kezdeményezés lenne, hogy Magyarországon is hozzák nyilvánosságra a listát, ki milyen támogatásokat kapott, ez ugyanis elősegítené a rendszer átláthatóságát - nyilatkozta Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa. Hozzátette, azt is érdemes lenne nyilvánosságra hozni, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek jogtalanul vettek igénybe támogatásokat. Ez ugyanis növelné a bizalmat az üzleti szférában.