Munkanélküliség: lassú apadás

A március-májusi időszakban átlagosan 5,8 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Egy évvel korábban, illetve ez év február-áprilisban egyaránt 6 százalékos volt a mutató értéke, vagyis mindkét viszonylatban kismértékű csökkenés figyelhető meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint az idén tavasszal mintegy 9 ezer fővel kevesebb munkanélküli volt az országban, mint tavaly ugyanilyenkor. Igaz, a foglalkoztatottak száma is kevesebb, vagyis a munkapiac zsugorodásáról beszélhetünk. A bő fél éve tartó folyamat a korábbi hónapok korrekciójának is felfogható: akkor ezzel ellentétes irányú folyamatok zajlottak a gazdaságban. Ám megjegyzendő, a fenti változások a mintavételi hibahatáron belül történtek, vagyis származhattak akár a mérés természetes pontatlanságából.

Az adatok értelmezését nemcsak ez nehezíti, hanem az is, hogy a KSH a szezonális hatásoktól nem tisztítja meg a számokat, nyers adatokat közöl. Így aztán minden év elején és végén a munkanélküliség növekedéséről, év közben pedig csökkenésről beszélhetünk, pedig ez csupán a gazdaság működésének éven belüli sajátosságait (például idénymunka-lehetőségek) tükrözi, nem pedig a trendszerű folyamatokat. Ilyen körülmények között jóval bizonytalanabban nyilatkozhatunk arról, hogy valójában mi történik a munkapiacon. A hosszabb idősorokat figyelve óvatosan anynyit állapíthatunk meg, hogy a munkanélküliség (az 1998-2000-es időszak gyors csökkenése, majd a 2001-2002-es szakasz lassú emelkedése után) az elmúlt egy esztendőben újra lassú mérséklődést mutat. (MI)