Nagyobb a lengyel vásárlóerő
A magyarországi bruttó átlagbér a németországinak alig 24 százalékát teszi ki a hivatalos devizaárfolyamon számítva, vásárlóerő-paritáson viszont eléri az 50 százalékát - derül ki a Patria cseh befektetési bank felméréséből. (A devizaárfolyamon számolt bérszint a munkaadóknak iránymutató, mert ez áll közelebb a számukra értelmezhető munkaerőköltségekhez, a vásárlóerő-paritáson kalkulált bérek pedig a munkavállalóknak fontosak, mert a fogyasztási szint, illetve az életszínvonal nemzetközi összehasonlítására alkalmasabbak.)
Hivatalos devizaárfolyamon számolva a magyar átlagbér 6 százalékkal magasabb, mint a csehországi, de a vásárlóerő alapján a különbség alig fél százalék. Szakértők szerint ennek magyarázata elsősorban az, hogy a hazai árszínvonal a termékek zöménél magasabb, mint a csehországi. Még feltűnőbb ez az eltérés a lengyel esetben: a lengyelországi átlagbér 11 százalékkal alacsonyabb, mint a magyar, az átlagos lengyel polgár mégis 11 százalékkal többet tud vásárolni havi jövedelméből, mint a magyar.
A kelet- és közép-európai országok között Szlovénia polgárai örvendhetnek messze a legmagasabb vásárlóerőnek, a németországi szint 78 százalékán tartanak, de nominálisan még ebben az országban is csak 49 százalék az arány. Szlovéniát az említett három visegrádi ország követi, a negyedik, Szlovákia viszont a Patria adatai szerint némiképp lemarad mögöttük mind a nominális bérszínvonal, mind annak vásárlóereje tekintetében. Még Szlovákiában is messze magasabbak azonban a bérek, mint Lettországban és Litvániában, Romániában vagy Bulgáriában.
