Négy és fél milliárd az alapban
A magyar vállalkozások jóval kevesebbet költenek k+f-re, mint ami ahhoz kellene, hogy versenyképességüket növelni tudják. Az innováció finanszírozásába be kell vonni a magántőkét is, s az államnak is ösztönözni kell a versenyképes termékek fejlesztését - hangsúlyozta Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese azon a vállalkozásfejlesztési fórumon, melyet a Magyar Innovációs Szövetség vállalkozásfejlesztési tagozata, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Napi Gazdaság szervezett.
Az elnökhelyettes szerint szemléletváltásra van szükség, innováció vezérelte gazdaságot, kreatív Magyarországot kell kiépíteni, az innovációs stratégia célja a gazdasági vállalkozások versenyképességének növelése. Meg kell teremteni a pénzügyi feltételeket is, hiszen - mint emlékeztetett - az Európa-terv 1365 milliárd forint uniós és hazai forrást tartalmaz.
Hozzátette, hogy jelenleg nem rózsás a helyzet. A vállalkozások k+f ráfordítása alacsony, kevés a kutató, nagy a regionális aránytalanság, csekély a szabadalmi aktivitás, s néhány kivételtől eltekintve a kutatóhelyek infrastruktúrája elmaradott. A fórumon elhangzott, a szemléletváltáshoz hozzátartozik az is, hogy a fejlesztéseknek a kezdetektől fogva piacorientáltaknak kell lenniük.
Lippényi Tivadar felsorolta azokat az innovációpolitikai intézkedéseket, melyeket tavaly megkezdett a kormány. 2003-ban az Országgyűlés törvényt alkotott a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. (A törvény várhatóan megváltozik, mert a napokban technikai jellegű pontosításokra érkezett javaslat, illetve arra, hogy a járulékfizetés hatálya alól vonják ki az off-shore cégeket, mivel ezek nem adóalanyai a helyi adókról szóló törvénynek sem.) Létrejött továbbá az innovációpolitika kormányzati koordinációját biztosító Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium és a végrehajtást irányító Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Az idén az elfogadott koncepció alapján folyik az innovációs törvényalkotás, annak parlamenti elfogadása ősszel várható. 2004-ben megkezdődik a régiók innovációs rendszerének fejlesztése, a k+f gazdasági hasznosítására ösztönző pályázatok előkészítése folyamatban van.
Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy az Innovációs Alap létrehozása új forrásokat teremt. Mint ismeretes, ez évtől a vállalkozásoknak - a mikrókat kivéve - árbevétel-arányosan innovációs járulékot kell fizetniük. Lippényi Tivadar emlékeztetett arra, a vállalkozói érdekképviseletek garanciákat kértek arra, hogy a befizetett pénzt technológiai fejlesztések támogatására fordítják, s az alap másik felét a költségvetés biztosítja. Az első negyedévben innovációs járulékból 4,5 milliárd forint folyt be, ebből 3,5 milliárdot fizettek be a nagyvállalatok. A vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a k+f projektekre fordított pénzt a befizetett innovációs járulékból leírják, az ellenőrzés joga az APEH kezében van.
