Nem nő az euroszkepticizmus
Az euroszkeptikusok tábora nem nőtt számottevően az utóbbi időben, csupán jobban látható - fejtette ki Nicole Lindstrom, a Közép-európai Egyetem oktatója a Magyarországi Európa Társaság budapesti konferenciáján.
Lindstrom az Európai Unióval szembeni ellenérzések alakulását elemezve rámutatott, hogy az euroszkeptikusok alapvetően mindenütt a nemzeti arculatot, a szuverenitást, a hazai fejlődés gyümölcseit féltik az uniós tagságtól (egészen a kemény" szkeptikusokig, akik már magát az uniót is meg akarnák szüntetni). A szkepticizmus fogalma amúgy a nyolcvanas években tűnt fel az EU-szótárban, és egy viszonylag konstans mag tart ki ilyen irányú nézete mellett.
A mégis mind jobban látszó jelenség oka, hogy az integrációs folyamat újabban egyre nagyobb teret ad ennek kifejezésére - tipikus példája a népszavazások idején megnyilvánuló EU-ellenes kampány -, miközben a közösség maga egyre komplexebbé válik. Elvontságában a mellette szóló érveket a közvélemény nagy része már nem tudja követni, és lényegében csak a markáns ellenvélemények maradnak látható módon a porondon.
A küszöbönálló európai parlamenti választás jegyében tartott nemzetközi tanácskozáson a két kulcselőadó, Balázs Péter EU-biztos és Helen Wallace, a firenzei Európa Egyetem Robert Schuman Központjának igazgatója volt. Helen Wallace profeszszor előadásában azt fejtegette, hogy az alkotmányos reformok mellett nagyobb teret kellene hagyni a helyi problémákra pragmatikus megoldásokat kínáló organikus reformok folyamatának. Főként, hogy míg az előbbinél rengeteg energiát elvisz az érintettek (országok, intézmények) belső viszonyának kiegyensúlyozása, az utóbbi tisztán végeredményben - hatékonyságban és használhatóságban - gondolkodik.
Balázs Péter arra emlékeztetett, hogy az EU-tagság legnagyobb hozadéka nem az EU-pénz elérhetősége, hanem a döntéshozásban való részvétel. Reményét fejezte ki, hogy ennek folyamatát és hatékonyságát erősítheti a leendő EU-alkotmány várhatóan közeli elfogadása, elismerve ugyanakkor, hogy érezhető tendencia a nemzeti törekvések hangsúlyosabbá válása az EU-szintű megfontolások kárára (ez utóbbi egyes megnyilvánulásokban, magukban a bizottsági vitákban is néhol tetten érhető). Éppen ezért is kellene az Európai Bizottság nemzetektől független jellegét erősíteni, mutatott rá a brüsszeli testület magyar tagja.
