Olasz vevők magyar búzára

Az aratás közeledtével több olasz vevő érdeklődik a hazai gabonatermelőknél jó minőségű búza iránt - tudtuk meg. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára ezt megerősítve közölte: a gazdálkodók ebből kiindulva is úgy vélik, hogy a múlt évinél jóval nagyobb termés iránt is lesz kereslet.

A MOSZ a tavalyi 2,9 millióval szemben 4,6-5 millió tonna búzát valószínűsít, ami 1,5-2 millióval haladná meg az igényeket. A kereskedőket és a feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség legalább 5 milliós, az FVM 5,3 milliós termést prognosztizál.

"Árháború" bontakozhat ki a termelők és a felvásárlók között - vélik szakértők. Tóth szerint az idei búzapiaci árviszonyokat alapvetően az uniós intervenciós rendszer határozza meg, amely november elsejétől 101,31 eurós (25,5-26 ezer forintnak megfelelő) árat garantál. A MOSZ arra biztatja a gazdákat, az aratás után ne adják el áron alul terményeiket, hanem tároltassák azt, akár közraktári hitelekkel is. Az érdekképviselet jó megoldásnak tartja a Hungária Közraktározási Rt. és a Raiffeisen Bank euró alapú konstrukcióját, amely az intervenciós ár száz százalékának megfelelő hitel felvételét teszi lehetővé maximum 5 százalékos teljes hiteldíjmutató mellett. A MOSZ úgy számol, novemberig a termelőket tonnánként 1-2 ezer forintos tárolási és egyéb pluszköltség terhelheti, ami az intervenciós búzánál minimum 24-25 ezer forintos piaci árat jelenthet már az aratás időszakában is.

A betakarítás után legfeljebb 23 ezer forintos tonnánkénti árak várhatók, véli Lakatos Zoltán, a feldolgozókat és a kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnöke. A piaci viszonyokat nem csak az intervenciós rendszer határozza meg, és a legtöbb körülmény alacsonyabb árakat vetít előre. A nagy termés mellett befolyásoló tényező, hogy kicsi a külföldi kereslet, Ukrajna előreláthatólag jelentős áruval lép az uniós piacra. Csökkennek a lisztárak is, és az állati eredetű termékek árai is nyomottak, így a malmok, takarmányfeldolgozók olcsóbban igyekeznek búzához jutni. Ha a kereskedők kivárnak, a betakarítás utáni kínálat jóval nagyobb lehet a vásárlói érdeklődésnél, véli.

Az új intervenciós szabályozás miatt csalódhatnak azok a nagy felvásárlók és kereskedők, akik az aratás után nem vagy csak kisebb mértékben akarják beszerezni áruszükségletüket, érvelt Tóth. Később hazai búza nélkül maradhatnak, hiszen az intervencióra felkínált terményt az EU nem nálunk értékesíti majd. A titkár szerint előreláthatólag változik a gazdákat hitelező bankok magatartása is, hiszen mostantól az unió biztonságos búzaárat garantál, szemben az eddigi hektikus magyar szabályozással. Ezért egyetlen pénzintézetnek sem lehet érdeke, hogy a nyáron és az ősszel lejárttá tegye vagy behajtsa a gazdálkodói tartozásokat, illetve a törlesztés miatt nyomott áru értékesítésre kényszerítse később biztos bevételhez jutó termelői partnereit, fogalmazott Tóth.