Remény - hosszabb távon

Az EU-nak nincs elég lendülete, így a közeljövőben aligha sikerül tartós fellendülést produkálnia - véli a 2001-es Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz. Az amerikai közgazdászprofesszor egy koppenhágai konferencián kifejtette: az USA gazdasági fellendülése hamarosan véget ér, ám ebből az EU aligha profitálhat. Az USA-ban az elmúlt tíz évben jelentősen megnőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a gazdaságösztönző intézkedések eredményeként pedig a beruházások gyarapodása helyett a lakosság eladósodása nőtt. Emiatt egy esetleges kamatemelés drasztikus társadalmi hatással lehet, pedig ez alighanem elkerülhetetlen.

Ugyanakkor Európában máig nem sikerült eléggé vonzó beruházási környezetet teremteni, sok az adminisztratív teher, ráadásul a magas olajár is fékezi a fejlődést. Ilyen körülmények között a professzor még középtávon sem számít javulásra.

A Világbank egykori tanácsadója szerint hosszabb távon viszont van remény az uniós gazdaság számára: 2002-ben a termelékenység sokkal jobban emelkedett az EU-ban, mint a tengerentúlon. Igaz, az egy főre jutó GDP még ma is csupán 67 százaléka az amerikainak, de az egy munkaóra alatt előállított GDP már eléri annak 87 százalékát is. Sőt, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Norvégiában már meg is haladja az Egyesült Államok átlagos értékét.

A mindkét térséget sújtó kiszervezési hullám hatékonysági szempontból feltétlenül előnyös, és - szerencsére - a trendet nem lehet megállítani - mondta. Emlékeztetett ugyanakkor: az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásakor is sokan az alacsony mexikói bérekkel riogattak az USA-ban, s mégis 3,8 százalékkal mérséklődött az amerikai munkanélküliség a NAFTA létrehozását követően. Így a különféle tevékenységek Ázsiába telepítése csak a foglalkoztatási szerkezetet alakítja át, a munkahelyek számát összességében nem csökkenti. Ám Ázsia - alighanem - képtelen átvenni Amerikától a világgazdasági motor szerepét: nem látszik ugyanis biztosnak a mostani látványos távol-keleti fejlődés megalapozottsága. A stabilan fejlődő Kína sem garancia semmire: a jüan erőszakos alulértékeltsége komoly kockázat a rendszerben.