Sok múlik a költségvetési hiányon
Magyarország szempontjából a legfontosabb feladat egyrészt az államháztartás idei hiányára vonatkozó kormányzati prognózis valóra váltása, másrészt pedig az, hogy a 2005-ös költségvetés támogassa az egy hónappal ezelőtt bejelentett konvergenciapályát. A nemteljesítés költségei sokkal nagyobbak, mint a vállaltak betartásához szükséges esetleges kiadásmérséklések fájdalmai - figelmeztet az ING Bank minap kiadott tanulmánya.
A piaci szereplők leginkább a büdzsé idei GDP-arányos hiányának alakulását figyelik. A bruttó hazai termék 4,6 százalékát kitevő államháztartási deficitcél teljesítése létkérdés, még ha az eddigi adatok alapján ambiciózusnak is tekinthető - vélik az elemzés készítői. Mint ismert, májusig a büdzsé az éves hiányra vonatkozó előirányzat 61 százalékát produkálta, a pénzügyminiszter szerint ez júniusig felkúszhat 85 százalékra is. Habár ezek alapján a második fél évben megengedhető 180 milliárd forintos passzívum kissé optimista kormányzati előrejelzésnek tűnhet, a kitűzött GDP-arányos hiány mégis teljesíthető - áll az elemzésben. Érzékelve a tárca szóbeli és a tettek mezején is megnyilvánuló elkötelezettségét a hivatalos cél megvalósulása mellett, nyár végén újabb kiadás-visszafogó intézkedésekre számíthatunk, írja az ING elemzése.
Kardinális kérdés a bejelentett konvergenciaprogramhoz való ragaszkodás a hitelminősítés szempontjából is. A meghirdetett számoktól való eltérés alacsonyabb bonitást vonna maga után, ezután viszont a költségvetési adósság közel felét birtokló külföldi befektetők magasabb hozam fejében lennének csak hajlandóak tartani az értékpapírokat. A külföldi közvetlen befektetésektől is nagymértékben függ az ország, azok határon belül tartása és újak vonzása, továbbá a megtépázott bizalom visszaállítása súlyos politikai intézkedéseket feltételez.
Az euró bevezetése szempontjából a kockázati tényezőt a politikai ciklus jelenti. A középtávú makropálya alapján elképzelhető, hogy a szóban forgó deficit megközelítse a háromszázalékos maastrichti kritériumot, így lehetséges lenne a közös pénz átvétele 2009-ben. Erre sarkall egyébként a szomszédos országok hasonló céldátuma és az Európai Bizottság ajánlása is. A hazai tapasztalatok és az eurótagországok jelenlegi helyzete azonban azt sejteti, a 2006-os választási évben várhatóan fellazul a költségvetés, így euróval csak 2010-től fizethetnek Magyarországon, írja az elemzés.
