Támogatott egyszerűsített eljárás

A jogalkalmazók többsége támogatja az új cégtörvényben az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó elképzeléseket. Fontos szempont, hogy gyorsítható lesz az ügymenet, csökkenthető a cégbíróságon belüli munkateher, és a bírói teendőkben a törvényességi felügyeletre, illetve a jogviták elbírálására helyeződik a hangsúly. Az új jogintézmény tartalmi kérdéseihez számos javaslat érkezett, amit a koncepció kidolgozásakor figyelembe vesz a kodifikációs bizottság - közölte a Világgazdasággal Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A testület legutóbbi ülésén - a beérkezett észrevételek alapján - különösen azt igyekezett leszögezni, hogy az egyszerűsített cégeljárás csupán egy lehetőség, "többletjog", ami nem csorbítja a társaságok, illetve tulajdonosaik döntési autonómiáját, és bevezetésével sem nélkülözhető az ügyvédi ellenjegyzés.

Az egyszerűsített cégeljárás alapjául a törvény mellékletében szereplő szerződésminta szolgál. Ez módot adna a többféle megoldásra, így cégalapításkor és változásbejegyzés során egyaránt alkalmazható lenne. Eredetileg a betéti és a közkereseti társaságok, valamint a kisebb kft.-k dolgát könnyítette volna meg. A szakmai vitában azonban indítványozták, hogy - jegyzett tőkéjük nagyságától függetlenül - valamennyi kft. számára legyen nyitott az új jogintézmény. Akadt fenntartás is, amely szerint a kft. így a bt. és a kkt. "szintjére sülylyedne". A véleményező különösen azért látta ezt aggályosnak nagyobb cégnél, mert az egyszerűsített eljárást nem bíró, hanem bírósági ügyintéző, illetve bírósági titkár végezheti. Az általános vélemény azonban az volt: nemcsak a kis társaságok, hanem a kft.-k is előszeretettel választják majd az egyszerűbb formát. A cégtörvénynek pedig ösztönöznie kell arra, hogy ahol mód van a bírói munka kiváltására, ott éljenek is ezzel - mondta az államtitkár.

A legnagyobb vitát a kötelező ügyvédi ellenjegyzés megszüntetésére vonatkozó elgondolás váltotta ki. Ügyvédi képviseletre az egyszerűsített cégeljárásban is szükség van - summázható a hozzászólók álláspontja. Az ügyvédi kamara egyebek közt a fantomizálódás veszélyének csökkentését, a pénzmosás elleni szabályok érvényre juttatását hozta fel érvként. A bírák is úgy látják: csakis az ügyvédi ellenjegyzés garantálhatja a megfelelően, valós adatokkal kitöltött szerződésmintát. Más kérdés - vélekedett Gadó Gábor -, hogy utóbb, többéves tapasztalat ismeretében sor kerülhet a jogi képviselő szerepének felülvizsgálatára. Noha az utóbbi években jelentősen csökkent a cégbíróságokon az ügyintézés ideje - például a Fővárosi Cégbíróságon tavaly átlagosan hét nap alatt jegyezték be a betéti társaságokat -, a bírák nem tartották reálisnak a koncepciótervezetben az egyszerűsített cégeljárásban megfogalmazott nyolcnapos határidőt. Ezért a törvény egyértelművé tenné, hogy a határidőt munkanapokban kell számolni. Az egyszerűsített cégeljárásban legkésőbb 15 nap után kell lezárni az ügyeket. A törvény emellett egy rövidített határidőt, nyolc napot is rögzít, ami azonban csak az elektronikus úton előterjesztett szerződésmintánál érvényesül.

A cégtörvény átdolgozott koncepciótervezete - a társasági törvény koncepciótervezetével együtt - őszig készül el.