Teljesülnek a magyar elvárások az uniós alkotmányban?
Június 18-iki véglegesítése esetén a jelek szerint valamennyi magyar prioritást tartalmazni fogja az európai alkotmány - mondta Györkös Péter, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
"Az ír EU-elnökség által előterjesztett tervezetben a kisebbségi formula mellett a védelempolitika és a megerősített együttműködés kapcsán korábban megfogalmazott magyar prioritások egyaránt kellő mértékben helyet kaptak" - fogalmazott Györkös Péter.
A kormányközi konferenciának a június 17-iki EU-csúcsot követő napon tartandó ülésének célja a politikai megállapodás elfogadása az európai alkotmányról.
A főcsoportfőnök kitért arra, hogy a kereszténység esetleges beemelése az alkotmány preambulumába, a minősített többség kiterjesztése újabb területekre, valamint az intézményi csomag kérdése változatlanul nyitott kérdés a tagállamok között.
Mint elhangzott, a minősített többségi szavazást négy terület, az adózás, a közös kül- és biztonságpolitika, a szociálpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés egyes kérdéseire terjesztenék ki, és "bár a vita éles, Magyarország nem áll annak ütközőpontjában".
"Egy kiegyensúlyozott intézményi csomag elfogadásában bízunk" - közölte Györkös Péter.
Szólt arról, hogy Magyarország - osztva a kis- és közepes tagállamok álláspontját - azt akarja, hogy ne legyen kisebb Európai Bizottság, és tartsák fenn az "egy ország, egy szavazóbiztos" rendszerét.
Ami a legkeményebb diót, a minősített többség ügyét illeti, Magyarország kész elfogadni a kettős többség elvét, mert az "egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a döntéshozatali rendszert". Györkös Péter elmondta: a magyar álláspont szerint indokolt, hogy kettős többségnél a tagállamszám-mutató a lehető legkevésbé térjen el a lakosságszám-mutatótól.
A konvent által tavaly előterjesztett javaslat alapján a tagállamok 50 százaléka, plusz 60 százalékos lakosságarány kellene a minősített többséghez, a számokról, arányokról azóta is komoly viták vannak.
Egy kérdésre válaszolva Györkös Péter elmondta: Magyarország továbbra is szeretné, ha az Európai Határőrizeti Ügynökség székhelye Budapesten lenne, ám szerinte a kérdés nem fog felvetődni a kormányközi konferencia június 18-iki ülésén. (MTI)
