Új tagok, új befektetési kedv?

A tagjelölt országokban megvalósult közvetlen külföldi befektetések 2003-ban 17 százalékkal csökkentek a 2002. évi erős növekedés után. A European Investment Monitor (EIM) felmérése egy az európai befektetők jelenlegi megoszlását tükröző, 513 - 51 százalék európai, 37 amerikai és 12 százalék egyéb - vállalati vezetőből álló mintán alapult. Az EIM szerint 2002-ben 332 befektetést jelentettek be, míg 2003-ban csak 274-et regisztráltak a tagjelölt országokban, s minden öt projektből négy a Csehországban, Magyarországon vagy Lengyelországban indult el.

A befektetési kedv csökkenése leginkább abból eredt, hogy a vállalatok tőkeelhelyezési döntéseikben már előre bekalkulálták a csatlakozás dátumát. Miközben térségünkben a befektetések száma csökkent, összeurópai szinten kismértékben emelkedett. Az EIM adatai szerint Európában a közvetlen befektetések száma 2003-ban elérte az 1933-at, ami 2 százalékkal haladta meg a 2002-es szintet. A befektetések száma Nagy-Britanniában 453 (a 2002. évi 370 után), Franciaországban 313 (az előző évi 254 után) volt. A növekedés nem volt mindenütt jellemző, így például Német- és Olaszországban tovább mérséklődött a befektetési kedv.

Az EIM megállapításai egybecsengenek az Ernst & Young Európa tőkevonzó képességéről készült felmérését bemutató kiadványával, amelyet a francia országi La Baule-ban megrendezett befektetési világkonferencián ismertettek, és az európai országok gazdasági sokszínűségének fontosságára mutat rá. A felmérés kiemeli, hogy Európának sikerült vonzónak maradnia a közvetlen külföldi befektetők szemében, annak ellenére, hogy olyan térségekkel áll versenyben, mint Kína vagy Délkelet-Ázsia. Kontinensünkön belül Nyugat-Európa vonzerejét elsősorban Nagy-Britannia és Németország adja: Nagy-Britannia a maga megbízható kockázatvállaló politikájával, Németország a piaci alapú feltételeivel. A közvetlen külföldi befektetések terén a globális rangsor negyedik helyén álló Franciaország egyfajta "arculatvesztéstől" szenved, és bármily meglepő, a legtöbb értékelési skálán nem ér el magas szintet, csakúgy, mint néhány hagyományos vagy éppen feltörekvőben lévő "sztár", ekként Ír-, Spanyolország vagy Hollandia.

A tevékenység tartalmát vizsgálva a legnagyobb növekedés a termelésben volt, ezt követte a kiszolgáló- és vállalatközpontok létesítése, míg a legnagyobb csökkenés az értékesítés és a marketing terén volt tapasztalható. A térségben - különösen Oroszországban, Magyarországon, Lengyel-, Csehországban, Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában - létrehozott új gyártólétesítmények esetében jellemzően nagyrészt új projektek indultak, a már meglévő beruházások bővítése kisebb szerepet játszott. Kiemelkedő növekedés mutatkozott az üzleti szolgáltatások, élelmiszeripar, pénzügyi szolgáltatások, papír- és gyógyszeripar terén. Más, szintén növekedést mutató ágazat volt a 2003-ban a gép- és berendezésgyártás, valamint a műanyag- és gumiipar.