Igyekeznek szigorú gazdálkodást folytatni

A városfejlesztés felgyorsí-tása miért volt fontos Gyomaendrőd számára az elkerülhetetlen költségvetési szigorítások árán is?

A kilencvenes évek végén Gyomaendrőd fejlődési üteme elmaradt a környező, hasonló szerepet betöltő Békés megyei kisvárosokétól. A kistérségi központként működő Szeghalomhoz, Szarvashoz és Mezőberényhez képest itt kevesebb út épült, alacsonyabb volt a csatornázottság, kevés új munkahely létesült. Ezért készítettünk több évre szóló város- és közműfejlesztési programot 1997-ben. Megvalósítása érdekében elkezdődött az intézményrendszer racionalizálása, például iskolák összevonása révén. Az óvodai és bölcsődei szolgáltatást közigazgatási megállapodás keretei között üzemeltetjük. Magántőkét vontunk be a sportcsarnok, a szabad strandok, a különböző táborok működtetésébe. Meggyőződésem, hogy ahová három ember kell és négy van, az a közigazgatásban és a közszolgáltatásban legalább akkora tragédia, mint a versenyszférában. Emellett részvényeinket is értékesítettük. A lakosság bevonására lehetőséget nyújtó fejlesztéseknél az itt élő emberek is szívesen kapcsolódtak be a számukra fontos beruházások finanszírozásába.

Melyek voltak a legfontosabb beruházások?

Az első és legfontosabb feladat az egészséges ivóvíz biztosítása volt. 1999-re Gyomaendrőd teljes közigazgatási területén befejeződött az ivóvízprogram. Azóta a vízellátás a Körös-Maros hordalékkúpból történik. A csatornahálózati lefedettség mindössze 30 százalékos volt. A szakszerűen előkészített engedélyes terveknek köszönhetően több alkalommal pályázott a város sikeresen különböző központi és minisztériumi forrásokra. Ennek eredményeképpen több ütemben, 2002-2004 között a lefedettség közel 100 százalékra bővült. Az infrastruktúra fejlesztése mellett fontos volt számunkra a városépítészet és -szépítészet, Gyomaendrőd imázsának erősítése. A középületeket, a köztereket és a parkokat - a költségvetés anyagi lehetőségeitől függően - folyamatosan újítjuk fel. Ebben az évben 16 utcát aszfaltozunk le, és 22 új utcában készül el útalap.

Nemrégiben adtak át egy kommunális szilárdhulladék-lerakót, amely Gyomaendrőd és térsége problémáját hoszszú távon megoldja. A programhoz csatlakozó településekkel a város Magyarországon az elsők között pályázott sikeresen brüsszeli forrásokra.

A hulladéklerakó kilenc település tulajdonában van. A projekt optimális helyszíne Gyomaendrőd, miután közel azonos távolságra található a csatlakozó községektől és városoktól. A megye, illetve a térség legnagyobb környezetvédelmi beruházását nemrégiben adtuk át. A települések jelentős, közel 130 millió forintnyi önerős vállalása mellett építették meg a hulladéklerakót. Jelenleg folyamatban van az idősek otthonának további bővítése, ahol most augusztusban újabb ötven férőhelyes részleget adunk át.

A városba kevés új befektető érkezett az elmúlt tíz évben. Az itt működő vállalkozások többsége viszont jól prosperál, stabil foglalkoztató. Mindezek mellett is: a munkanélküliségi ráta magasabb a megyei átlagnál.

Kitörési pont lehet a gazdasági szereplők számának növekedése, az új befektetők megjelenése. Ám erre kevés az esély, miután jelenleg nem létezik az elmaradott kistérségeket kiemelten preferáló, eredményesen működő befektetésösztönző gazdaságpolitika. Kedvezőtlen az észak-békési térség közúti megközelíthetősége, így Gyomaendrődé is messze elmarad az átlagtól. A város sajátos természeti adottságait figyelembe véve az agrár-élelmiszer gazdaság és az idegenforgalom területén van a város számára kitörési lehetőség. Itt érhető el rövid távon érdemi előrelépés. Gyomaendrőd a megye legnagyobb külterületével rendelkező települése, összesen több mint 30 ezer hektáron fekszik. A jellegzetesen mezőgazdasági településen folyik át a Hármas-Körös, több mint tíz, kedvező vízminőségű, hasznosított holtág öleli át, ahol kiválóan lehet horgászni. E páratlan természeti adottság óriási idegenforgalmi vonzerőt jelent, amely - kiegészülve a termál- és egészségturisztikai lehetőségekkel - a vállalkozásélénkítésben és az alternatív foglalkoztatásban a város egyik meghatározó gazdasági ágazata lehet. Négy holtág környezetvédelmi rehabilitációját tervezzük, ebből három megvalósításához céltámogatási keretre pályáztunk. A Körösökre a város különböző pihenési és kikapcsolódási programokat dolgozott ki, új és egyedi vonzerővel bíró túraútvonalakat, vízen és szárazföldön egyaránt. A természeti turizmusra építve elkezdődött a gyógyturizmus fejlesztése is. A gyógyfürdő korszerűsítése és a gyógyászati szolgáltatások bővítése, a fedett, télen-nyáron működő fürdő kialakítása révén az ágazat tovább erősödött. A strandmedencéket 1997-től évről évre újította fel a város, ma már valamennyi feszített víztükrű, korszerű vízforgató berendezésekkel ellátott. A gyógyfürdő és a gyógyászati szolgáltatások korszerűsítésére és fejlesztésére kidolgozott projekttel a város sikeresen pályázott a Széchenyi-programra és PHARE-támogatásra. A gyógyfürdő nemrégiben elkészült: ma már nyolc, a társadalombiztosítás által is támogatott terápiát lehet itt igénybe venni. Mellette épült egy fedett fürdő élménymedencével, ami a folyamatos üzemeltetést teszi lehetővé.

A város a munkahelyteremtés területén szerény eszközökkel rendelkezik. Milyen lépéseket tesznek a gazdaság élénkítése érdekében?

Közel 45 hektár új ipari területet jelöltünk ki a város legjobb adottságú részén. Ebből 15 hektáron a teljes infrastruktúra kiépült, elkészült a város ipari parkja. Az első betelepülő most jelent meg a városban, megvásárolta a számára szükséges telket. A zöldmezős beruházás jövő tavasszal készül el, a befektető várhatóan mintegy 100-150 fő számára teremt új munkahelyet.

A legtöbb dél-alföldi kisvárosban, ahová kevés befektető érkezett, a helyi gazdasági szereplők a meghatározóak, s a lakosság döntő hányadát is ők foglalkoztatják. Mennyire erősek Gyomaendrőd gazdasági szereplői?

Ami a Tiszántúlra és a megyére jellemző, az jellemző Gyomaendrődre is. Korlátozottak a gazdaság fejlődési lehetőségei, kis- és közepes vállalkozásaink lassan és óvatosan bővülnek, korlátozott számban van igényük új munkaerőre, érdemben nincsenek hatással a foglalkoztatási piacra. Új befektetőkre lenne szüksége a városnak és a térségnek. Sajnos nem vagyunk korszerű közúti összeköttetésben a hazai gyorsforgalmi utakkal és autópályákkal, és amíg ez nem változik, nincs reális esély a gyorsabb gazdasági fejlődésre, a foglalkoztatás látványosabb bővülésére. Amíg nem kap kiemelt preferenciákat a tiszántúli régió, addig nem várható érdemi elmozdulás a gazdasági teljesítményben. A befektetői tőke - ösztönzés hiányában - a 90-es évek vége felé sem indult el a keleti régióba, pedig talált volna elegendő szakképzett és könnyen átképezhető munkaerőt. Ma egyre inkább az tapasztalható, hogy a keleti régiót "átugorva" Romániát és Szlovéniát részesíti előnyben a vonzóbb feltételek miatt. A Nagyvárad és Déva közötti út mellett egyre több befektető létesít zöldmezős beruházást a versenyképesebb gazdasági környezet miatt. Központi és kormányzati segítséggel ma is elérhető lenne, hogy néhány nagy cég a keleti megyék elmaradott kistérségeibe építsen üzemeket, főleg olyanok jöhetnek számításba, akik megbíznak a magyarországi munkaerőben, és nem akarják átlépni az EU határát. Egy-egy nagy gyártókapacitás új szolgáltatási piacot teremt a térségben élő vállalkozások számára is, akiknek újabb munkaerőre lesz igényük. Gyomaendrőd számára egy korszerű, magas hozzáadott értékű gyártást reprezentáló könnyűipari befektetőre lenne szükséges, amelyik 400-500 fő számára nyújt munkahelyet.

Melyek még azok a további terveik, amelyeket ebben a ciklusban szeretnének megvalósítani?

Az öregszőlői idősek otthonának rekonstrukciója és bentlakásos intézménnyé alakítása. Szeretnénk, ha további 20-25 szociális célú új bérlakás épülhetne a városban, várjuk a kormány most formálódó programját. Anyagi és pályázati lehetőségeink függvényében minél több utat és járdát akarunk építeni és felújítani.