Kudarc küszöbén a WTO-alku

Baljós előjelek közepette kezdődött meg tegnap Genfben a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében immár három éve zajló liberalizációs tárgyalások döntő szakasza. A 147 tagországot tömörítő szervezeten belül igen nagyok a nézeteltérések a kereskedelem előtt álló akadályok lebontásának mikéntjét illetően, s a kulcsfontosságúnak tekintett szereplők meglehetősen eltérő tárgyalási mandátummal indultak a dohai fordulónak nevezett tárgyalássorozat legújabb főtanácsi ülésére.

A legélesebb viták a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálásáról, illetve a termelési támogatások megreformálásáról zajlottak az előkészületek során. Az EU felajánlotta az évi 3 milliárd euróra rúgó közvetlen agrárexport-szubvenció teljes eltörlését, feltéve, hogy a többi nagy mezőgazdasági exportőr hasonló hatású lépéseket tesz (az USA-nak például az exporthitelek rendszerét kellene felszámolnia). Utóbbinak azonban egyelőre semmi nyoma.

A WTO főtanácsát vezető Osima Sotaro által összeállított egyezménytervezet egy másik kritikus pontja azt az elvet rögzítené, hogy a magasabb mezőgazdasági importvámokat nagyobb mértékben csökkentenék, mint az alacsonyabbakat - kivéve, ha "érzékeny" termékekről van szó, ott ugyanis szintén elég lenne egy kisebb csökkentés. Nincs azonban megállapodás még arról, hogy mi is számít "érzékeny" terméknek.

Magyarország szerint legalább háromszor annyi termék minősíthető az EU esetében érzékenynek, mint amennyit a tervezet meghatároz - fejtegette lapunk érdeklődésére Major István külkereskedelemért felelős helyettes államtitkár. A Sotaro-papír csak azon termékeket sorolná ide, amelyekre már ma is csökkentett vámtarifájú kvóta van érvényben, holott magyar szemszögből például a zöldségek és a gyümölcsök is idetartoznának.

Hazánk legfontosabb érdeke egyébként éppen annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági piacnyitás nem jár a közösségi preferencia elvének lebontásával a jelentős hazai agrárfelesleg legfőbb felvevőpiacának számító EU-ban - mondta Major István. Magyarország nem tud elfogadni olyan piacnyitást, amely kiszorítaná a magyar agrártermékeket az uniós piacról. Aggodalmat kelt Budapesten az is, hogy nem világos, pontosan milyen vámcsökkentési kötelezettség vonatkozik az érzékeny termékekre.

Magyarország elveti a párhuzamosság hiányát az agrárexport-támogatások leépítése terén. Nem kívánunk ugyanis például az orosz piacon exporthitelekkel támogatott amerikai búzával versenyezni, uniós exporttámogatás nélkül. Jelenleg úgy tűnik, csak az EU akar valóban tenni valamit az agrárexport-szubvenciók megszüntetéséért - véli az államtitkár.

Az ipari termékek piacra jutását liberalizáció szövegtervrészlet tovább gyengítené azt a szövegváltozatot, amely tavaly szeptemberben, a tárgyalások legutóbbi (kudarcba fulladt) miniszteri fordulója során szerepelt az asztalon, s amely már akkor is a még éppen elfogadható minimális kötelezettségeket írta csak elő. A további gyengítés, újabb kibúvók beépítése hazánknak már elfogadhatatlan, s Major szerint valószínűleg az EU-nak is.

"Az elmúlt hetekben volt előrelépés, de távolról sem annyi, amennyit szerettünk volna" - foglalta össze a tárgyalások jelenlegi helyzetét Robert Zoellick amerikai kereskedelmi megbízott helyettese, Peter Allgeier az AP szerint. A Financial Times által idézett egyik diplomata pedig úgy írta le a most kezdődő tanácskozás esélyeit, hogy "senki sem akarja a felelősséget felvállalni az egész dolog összeomlásáért, de senki nem is akar engedni álláspontjából".

Osima Sotaro ma teszi közzé az egyezménytervezet újabb verzióját, s ezt követően kezdődnek a végső tárgyalások, amelyek péntek éjfélkor lejáró határidejét a WTO vezetői szerint már semmiképpen nem lehet meghoszszabbítani. Ezért Osima azt várja a delegációktól, hogy ne álljanak már elő újabb szövegjavaslatokkal. (UGy)