A magyar gazdaság és az Európai Unió növekedési ütemkülönbségét figyelembe véve hazánk az elmúlt időszakban évente átlagosan két százalékpont körüli felzárkózási dinamikát mutatott, mely az EU-csatlakozás következtében 3-3,5 százalékra is növekedhet, 20 évre rövidítve le a reálkonvergencia folyamatát - fejtegette Barcza György, az ING Bank makroelemzője a 42. közgazdász-vándorgyűlés egyik előadójaként. A szakértő szerint az egyik legnagyobb problémát az erős politikai ciklikusság okozta ikerdeficit jelensége jelenti, illetve hogy az elmúlt évtizedben nem létezett semmiféle fiskális horgony (belső költségvetési szabály), amely gátat szabott volna a lazításnak. Jelenleg létezik ilyen, az EU-nak benyújtott konvergenciaprogram, azonban a befektetők aggódva nézik annak teljesülését, és - a Pénzügyminisztérium töretlen optimizmusa ellenére - bizonyítékra várnak, hogy a kiigazítás nem újra az árfolyam-leértékelődésen és az infláció felpörgésén keresztül, hanem valódi fiskális konszolidáció keretében történik. Felhívta a figyelmet, hogy a pénzpiaci hozamokból világosan látszik: jelenleg a szereplők nem hisznek a 2010-es magyar eurócsatlakozásban, míg például a csehek és a szlovákok esetében ebből a szempontból sokkal jobb a helyzet.

A rövid távú gazdasági folyamatok közül elsősorban az államháztartás helyzete foglalkoztatta az előadókat. Szapáry György, az MNB alelnöke előadásában a költségvetési konszolidáció szerepére hívta fel a figyelmet. Kis, nyitott gazdaságban - mondta - a mozgásteret nagymértékben a költségvetés határozza meg. Rámutatott: az euró átvételéhez szükséges deficitcsökkentési folyamatban Magyarország nem számíthat jelentős mértékben a kamatkonvergencia jótékony hatásaira.

A vándorgyűlés külön szekcióban vitatta meg az államháztartás átalakításának kérdéskörét. Várfalvi István, a PM helyettes államtitkára szerint a reform nem a közszolgáltatások mennyiségi csökkentésével, hanem minőségi jellegű átalakításával valósítható meg. Ezen a véleményen volt Sárközy Tamás is, aki a mellett érvelt, hogy az államigazgatás jelenleg túlcentralizált. Példaként megemlítette: az elmúlt 15 évben összesen 875 szervezeti változás történt a magyar közigazgatásban, ez 25 ezer köztisztviselőt érintett. A kicsi és olcsó állam víziója - ha azt jól valósítják meg - nem jelent kevesebb rendőrt az utcákon, vagy kevesebb ápolónőt a kórházakban - mondta -, de kevesebb főnökkel kell számolni. Rámutatott: a politikai érdemjavak osztogatása nem mehet a közigazgatási munka rovására. (MI-OG)