Gyógyszerügyi visszásságok

Az egészségügyi tárca azt ígéri, hogy a napokban eljuttatja a gyógyszercégekhez azt a szerződést, amelyet két hónappal ezelőtt kötöttek a kormánnyal a gyógyszerek árának alakulásáról. Hamvas József főosztályvezető azzal magyarázza a késést, hogy időre volt szükség, amíg az illetékes miniszterek és az egészségbiztosító főigazgatója a 160 cég négypéldányos szerződését ellátta a kézjegyével.

Az egyedi cégszerződések a kormány és a négy gyógyszergyártó szövetség június közepén kötött megállapodás alapján készültek. A gyártók szövetségei azt vállalták, hogy az idén nem emelik a társadalombiztosító (tb) által támogatott orvosságok árát, így nem nőnek a betegek terhei. Ez utóbbi érdekében 9 milliárd forinttal hozzájárulnak az idei tb-kassza kipótlásához. A kormány azt vállalta, hogy 12 milliárd forinttal egészíti ki a büdzsét.

A késlekedő szerződés-aláírás mellett azt is kifogásolják a cégek, hogy mintegy 160-féle, az Európai Unióban központilag törzskönyvezett medicina az uniós csatlakozás ellenére sem került a hazai forgalomba, pedig azok automatikusan már a patikában lehetnének - mondta Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. További gondot okoz az a közel 40 importgyógyszer sorsa, amelyet a csatlakozás előtt törzskönyvezett a hazai hatóság, ám a csomagoláson nincs rajta az uniós forgalomba hozatali engedély. E készítményekből szerencsére 3-5 hónapra elegendő többletmennyiséget hoztak be a cégek május előtt, de a mára megcsappant készletek pótlása csak az EU-s számmal ellátott szerekkel lehetséges. Az intézkedések elhúzódása miatt azonban tartani kell bizonyos szerek átmeneti hiányától - mondta az elnök.

Az új orvosságok tb-listára kerülését a nemzeti hatáskörbe tartozó ártárgyalásnak kell megelőznie, amit ugyan szabályozott a szaktárca, ám az erről szóló rendeletet módosítani kell. A módosítás határidejét július 15-ben határozták meg, de eddig nem került rá sor. Pedig Székely Krisztina szerint a kormány és a gyógyszergyártók szövetségei által júniusban kötött megállapodásnak ez is a feltétele volt.

Hamvas József ezzel kapcsolatban elmondta: a miniszteri rendelet módosításáról a tárca és a cégek folyamatosan tárgyalnak, legközelebb ma üléseznek. Ahhoz, hogy az EU-ban központilag törzskönyvezett medicinák milyen betegségcsoport gyógyítására valók, hogy várhatóan hány betegnek lesz rá szükségük s hogy az OEP milyen hatástani csoportba sorolja azokat, szükség van az orvosszakmai kollégiumok véleményére is - tette hozzá. Ám az új orvosi testületek csak a nyár közepén alakultak meg.