Nincs magyar többletkészlet

Mindössze hét mezőgazdasági és élelmiszer-piaci szereplő jelentett be többletkészletet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a kormány által elrendelt felmérés eredményei szerint - közölte lapunkkal az MVH sajtóosztálya. Az agrártárca korábban úgy nyilatkozott, hogy a készletek feltérképezésére azért van szükség, mert az Európai Unió ily módon igyekszik kiszűrni a csatlakozás előtti, spekulációs célú termékfelhalmozást. Ezért a piaci szereplőknek ki kellett mutatniuk, hogy május 1-jén mekkora árutöbbletük volt egy korábbi bázisidőszakhoz képest.

A beérkezett adatokból az derült ki, hogy a többletkészletet közlő hét cég egyikénél sem volt indokolt a bejelentés - fogalmazott az MVH sajtóosztálya. Ez azt jelenti, hogy a termelő-, feldolgozó- és kereskedelmi tevékenységet folytató élelmiszer-ipari vállalkozásoknál a csatlakozás időpontjában plusz árumennyiség nem volt. Az MVH-nak viszont nincs kimutatása arról, minden kötelezett elkészítette-e készletleltárát, mivel a kormányrendelet csak a felmérésbe vont termékkört határozta meg. Így előfordulhat, hogy egyes piaci szereplők az előírásoknak nem tettek eleget.

Mint ismert, a kormány a többletkészletezést eredetileg törvényi szinten kívánta szabályozni, de a parlamentben elfogadott jogszabály egyes passzusait az Alkotmánybíróság az alaptörvénynyel ellentétesnek találta (VG, 2004. május 25.). Az agrárminiszter korábban a bejelentések eredményétől tette függővé, hogy szükség lesz-e egyáltalán új törvényre. Jogi vélemények szerint a belépés óta nálunk is érvényesek az EU idevonatkozó határozatai, vagyis elvileg hazai törvényi szabályozás nélkül is meglenne az alap a többletkészletezést sújtó költségvetési befizetések elrendeléséhez. A termékhalmozó cégeket ugyanis pénzügyi szankciók terhelnék, amelyek beszedéséről Magyarországnak el kellene számolnia Brüsszellel.