Paktumot bontana az unió

Pénteken hivatalosan is bejelenti az Európai Bizottság, hogy kezdeményezi a szigorú költségvetési politikát előíró stabilitási és növekedési paktum módosítását. Mint ismert, az alapszerződések részét képező paktum úgy próbál őrködni az euró árfolyamán, hogy előírja a tagállamoknak: GDP-arányos államháztartási hiányuk legfeljebb 3 százalék lehet. Ezt azonban az elmúlt években néhány tagállam többször is megsértette.

A Les Echos értesülései szerint Joaquín Almunia pénteken előterjesztendő javaslata alapvetően két pontban enyhítené a paktum előírásait. Egyrészt az eddig szereplő "súlyos receszszió" mellett a több évig tartó lassú növekedés esetét is belevenné azoknak a "kivételes körülményeknek" a meghatározásába, amelyek fennállása esetén az EU eltekint a 3 százalékos plafon kötelező betartásától. Másrészt pedig egyéni elbírálást vezetne be annak az időtartamnak a meghatározása során, amely alatt a jogsértőnek vissza kell térnie a 3 százalékos plafon alá (ez utóbbi jelenleg mindenki számára egységesen egy év, a visszatérést meghatározó terv kidolgozására pedig négy hónap).

Az egyedi elbírálás, ha nemcsak az időtartamra, hanem a deficit okainak és következményeinek vizsgálatára is kiterjed, bizonyos szempontokból kedvező, más szempontokból viszont kedvezőtlen lehet Magyarország számára - fejtette ki lapunk érdeklődésére Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Szerinte például a hazai nyugdíjreform megtörténte olyan tényezőként eshet a latba, amely kedvezően befolyásolhatja az államháztartási hiány megítélését (hiszen az összgazdasági szempontból pozitív hatású reform némileg emeli ugyan a deficitet, ám ez olyan típusú hiány, amely hosszú távon éppen az állami pénzügyek fenntarthatóságához járul hozzá).

Szintén kedvező lehet hazánk számára a kutató szerint, ha a beruházási típusú költekezés nem esne olyan elbírálás alá, mint a folyó állami kiadások - akár fizikai beruházásokról, például autópálya-építésről, akár a humán erőforrások fejlesztéséről van szó. Brüsszel számára is nyilvánvaló ugyanis, hogy az új tagállamok zömében alulfejlett az autópálya-hálózat, amelynek kiépítése nagyon megterheli az államháztartást.

Ha viszont az államháztartási hiány által keltett inflációs nyomás vizsgálata kerül napirendre a paktum újraértelmezése során, az hazánk számára sokkal előnytelenebb lenne, mint például Németország esetében, ahol a tartósan magas deficit dacára az egész EU-ban az egyik legalacsonyabb a drágulás üteme - hívja fel a figyelmet Bartha Attila. Idehaza viszont egyértelmű a kapcsolat a gyorsabb GDP-növekedés miatt egyébként is tempósabb infláció és a költségvetési deficit között. Szintén kedvezőtlen lenne magyar szempontból a Kopint-Datorg kutatója szerint, ha az államháztartási mérleg és a folyó fizetési mérleg kapcsolata is vizsgálat tárgyát képezné, hiszen a hazai ikerdeficit az eurózóna tagjaira nem jellemző.

Az egyéni elbírálás lehetőségének megteremtése azonban komoly veszélyeket is hordoz magában: ha túl sok szempontot vesznek figyelembe, akkor szinte minden tagállam beleeshet egyikbe-másikba, ami pedig az egész paktum komolyságát veszélyezteti. A péntekre várt módosítási javaslatok között a Les Echos szerint olyanok is szerepelnek, mint a tagállamok közti költségvetési koordináció javítása és a kedvező konjunktúrájú időszakokban államháztartási többlet ajánlása. A javaslatokat a tagállamok először a pénzügyminiszteri tanács szeptember 10-11-i informális ülésén vitatják meg.