A bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálata
A kérdőív célja a bankok hitelezési hajlandóságának, illetve elsősorban a nem árjellegű tényezők alakulásának feltérképezése, amelyek az elméleti feltevések szerint az üzleti ciklusokkal összhangban változnak. Emellett az egyes szegmensek hitelkeresletének alakulására, változásának okaira is rákérdez.
A felmérésre 2004 nyarán negyedik alkalommal került sor, jelen elemzés ennek eredményeit összegzi. A kérdőívek tapasztalatait először az első három kérdőív összegzése után, 2004 márciusában tettük közzé, a részletes összefoglaló és a vonatkozó háttéranyagok megtalálhatók a Magyar Nemzeti Bank honlapján. A felmérésen részt vevő bankokat úgy választottuk ki, hogy az egyes részpiacok esetében 80-90 százalékos lefedettséget biztosítsunk.
Vállalati hitelek piaca - ingatlanhitelek nélkül
Kínálati oldal. A teljes vállalati kategóriában a bankok a hitelezési hajlandóság jelentős növekedését jelezték az elmúlt fél évre vonatkozóan. Ez a tendencia korábban is jellemző volt, de most erőteljesebbé vált, hiszen a kérdőívet kitöltő bankok 71,4 százaléka esetében nőtt a hajlandóság új hitelek/hitelkeretek nyújtására. A hitelezési hajlandóság a közép-, valamint a kis- és mikrovállalatok irányában nőtt leginkább.
A hitel/hitelkeret kérelmek elfogadásához szükséges hitelképességi standardok valamelyest szigorúbbá váltak (lásd 1. ábra). A szigorítás mértéke öszszességében kevesebb banknál és kevesebb tényezőre vonatkozóan jelentkezett, mint azt a korábbi fél években tapasztaltuk. A szigorítás okaként a bankok elsődlegesen a kevésbé kedvező, vagy bizonytalan gazdasági kilátásokat és az iparág-specifikus problémákat jelölték meg, de a kis- és középvállalati szegmensekben a kevésbé agresszív verseny és a csökkenő kockázattal szembeni tolerancia is jelentős tényező volt.
2004 második felére a bankok nem jelezték a hitelképességi standardok változását. A korábbi fél évekre jelzett szigorításhoz képest ez a tendencia változását jelzi.
Nagyvállalatok. A vállalati hitelezésen belül a nagyvállalati szegmens még mindig meghatározó (részben a nagyvállalatokhoz kapcsolódó "holdudvar" hitelezése miatt), ám kevesebb új lehetőséget hordoz, mint a kis- és középvállalati szegmensek. A bankok hitelezési hajlandósága az elmúlt fél évben nőtt ugyan, de nem olyan mértékben, mint a másik két kategóriában. A hitelképességi standardokon a bankok többsége nem változtatott, miközben a hitelezési feltételek szigorúbbá váltak, elsősorban a kockázati prémium és a spread emelkedett. A kérdésekre válaszoló bankok többsége összességében változatlannak ítélte a standardokat és a hitelezési feltételeket. A következő fél évre a bankok a hitelképességi standardok további változatlanságát, illetve csekély szigorítását jelezték előre a szegmensben.
Kis- és középvállalatok. Ahogyan azt már korábban jeleztük, a korábbi tendenciákkal összhangban a bankok a kkv-szektor felé nagyobb hitelezési hajlandóságot mutatnak. Ez megjelenik egyrészt új termékek kialakításában, a hitelkonstrukciók, a hitelbírálat és a kockázatkezelés új, standardizált alapokra helyezésében, illetve bizonyos standardok, feltételek enyhítésében. A felmérés alapján a kis- és mikrovállalati szegmens tűnik a leginkább vonzónak a bankok számára, így ezen a részpiacon a verseny erősödése várható.
A bankok által a középvállalati szegmensbe sorolt cégekkel szemben a hitelképességi standardok szigorúbbá váltak, ahogyan a hitel/hitelkeret nyújtási feltételek is. A következő fél évre a bankok nem tervezik a standardok és a hitelnyújtási feltételek szigorítását a középvállalatok felé. Ez a korábbi tendencia megfordulását jelenti.
A kis- és mikrovállalati szegmensben több bank a hitelezési hajlandóság jelentős növekedését és ezzel egy időben a hitelképességi standardok enyhítését, és a hitelezési feltételek aggregált szinten vett szigorítását jelezte az elmúlt fél évre. Az aggregált szám azonban elfedi a bankok közötti különbségeket, több bank esetében ugyanis összességében enyhültek a feltételek.
Az enyhülés okai között a kedvezőbb gazdasági kilátásokat, a problémák csökkenését, az agresszívabb versenyt, és a növekvő kockázattal szembeni toleranciát azonos fontosságúnak ítélték meg a hitelezési vezetők. A következő fél évre a standardok és a hitelezési feltételek enyhítését jelezték előre a bankok.
Keresleti oldal. A teljes nem pénzügyi vállalati szektor keresletét, 2004 első felében összességében erősebbnek érzékelték a kérdőívet kitöltő banki vezetők, mint 2003 második fél évében (lásd 2. ábra). A kereslet a kis- és mikrovállalati szegmensben mutatta a legnagyobb növekedést, de a középvállalatok felől is jóval több hitelkérelem érkezett be, mint korábban.
A keresletnövekedés legfontosabb okaiként a készletek és a követelésállomány finanszírozási szükségletének növekedését, a tárgyi eszközökbe történő erőteljesebb beruházást jelölték meg, valamint a kis- és mikrovállalatok esetében több bank a keresletnövekvő verseny miatti átrendeződését is érzékelte. A devizahitelek iránti magasabb kereslet okaként többen említették a külföldi alacsony kamatszintet minden vállalati kategóriában.
A bankok a következő fél évre a teljes nem pénzügyi vállalati szektorban a hitelkereslet további növekedésére számítanak, de a vélemények megoszlanak abban a tekintetben, hogy mely szegmensnek tulajdonítják ezt az emelkedést. A nagy- és középvállalati szegmensben öt-öt bank, a kis- és mikrovállalatok esetében három bank jósolta a kereslet emelkedését.
Üzleti célú ingatlanhitelek
A kérdőív alapján úgy tűnik, hogy az üzleti ingatlanhitelek piacán bekövetkezett a bankok által már korábban várt telítődés. Erre utal kínálati oldalról az, hogy a bankok már nem szigorítottak a feltételeken, keresleti oldalról pedig az, hogy aggregált szinten a megkérdezett bankok nem jelezték a hitelkereslet változását.
Kínálati oldal. A kérdőívben megkérdezett bankok különféleképpen változtatták hajlandóságukat az üzleti célú ingatlanhitelek nyújtására az előző fél évben, de a domináns részesedésű bankok kínálata közel változatlan. A hitelképességi standardok (lásd 1. ábra) aggregált szinten változatlanok maradtak, ami a korábbi tendencia változását mutatja. 2004 második felére a bankok a standardok változatlanságát jelezték előre.
Keresleti oldal. Az üzleti célú ingatlanhitelek iránti keresletet 2004 első felében aggregált szinten változatlannak ítélték meg a bankok (lásd 2. ábra). Az összesített mutató azonban nagyon eltérő véleményeket mutat: két bank gyengébbnek, kettő erősebbnek, három pedig változatlannak tartotta a keresletet. A következő fél évre nettó módon a bankok 28,6 százaléka várja a kereslet emelkedését.
A hitelkockázati megítélés változása
A felmérésben részt vevő bankok válaszait a korábbi eredményekhez viszonyítva azt tapasztaltuk, hogy kevesebb bank tartja kockázatosabbnak a vállalatokat csaknem minden területen (lásd 3. ábra). Ez az eredmény természetesen differenciált válaszokat takar, de a tendencia változása egyértelműen érezhető. Ez a hazai és az európai makrogazdasági környezet stabilabbá válása mellett az uniós csatlakozás miatti aggodalmak lecsillapodása miatt következhetett be.
A korábbi felmérések során a bankok aggodalmuknak adtak hangot a mezőgazdasági szektorral kapcsolatban, melynek az uniós csatlakozás miatti kockázatosabbá válását várták. Az aggregált mutató alapján mégis azt láthatjuk, hogy csekély mértékben a biztonságosabb felé mozdult el a szektor megítélése. Ennek az lehet az oka, hogy az uniós támogatások miatt kiszámíthatóbbá vált a mezőgazdasági tevékenység, és néhány bank hajlandóbbnak mutatkozik a hitelezésre. Az ágazatok közül mindössze a kereskedelem, javítás aggregált mutatója mozdult el a skála kockázatosabb vége felé, mégpedig az ezen a területen tapasztalható szorosabb verseny miatt.
A háztartási lakáshitelek
Kínálati oldal. A háztartási hitelek piacán a lakáshitelek helyett a fogyasztási hitelek piacára helyeződött a hangsúly. Az aktuális tendenciák a devizahitelek elterjedése mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelek, illetve a hitelkártyatermékek elterjedése.
A lakáshitelek piacán 2004 első felében a kérdőívet kitöltő hét bank közül három jelezte a hitelezési hajlandóság emelkedését. A hitelképességi standardokon nem változtattak a bankok, és összességében ez jellemző a folyósítási feltételekre is. Banki szinten négy bank esetében enyhültek a standardok, illetve feltételek. Az enyhítés okai között a verseny és az ügyfelek hitelképességének javulása volt a legfontosabb, de szerepet játszott benne a bank tőkehelyzetének javulása és a lakáspiaci ingatlanár-buborék kialakulásának kisebb veszélye is. A válaszadók egy részénél a támogatott lakáshitelek állami szabályozásának szigorítása is fontos tényezőként jelent meg az enyhítésben, de két bankot ugyanez a változás a feltételek szigorítására ösztönzött. A következő fél évben a bankok összességében nem kívánnak változtatni a lakás célú hitelek hitelképességi standardjain, illetve hitelezési feltételein.
Keresleti oldal. 2004 első felében a megkérdezett hitelezési vezetők a lakás célú hitelek iránti kereslet jelentős visszaesését tapasztalták. A fél éven belül az első negyedév kiemelkedően gyenge volt, míg a második negyedévben újra fellendült a hitelkereslet, és ezzel egy időben a devizahitelek váltak dominánssá. Ezt a visszaesést már a korábbi kérdőív során a válaszadók előre jelezték, és azzal magyarázták, hogy a háztartások az elmúlt évek kedvező hitelkondíciói miatt előre hozták lakásvásárlásaikat. Az emiatti eladósodás nemcsak a lakás célú hitelek, hanem a fogyasztási hitelek piacát is befolyásolta 2004 első felében. Korábban ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a lakás célú hitelek kiszorították a fogyasztási hitelek egy részét, most ez a hatás csökkent. A következő fél évben a bankok többsége a kereslet újbóli emelkedését várja (lásd 4. ábra).
A háztartások fogyasztási hitelei
Kínálati oldal. A fogyasztási hitelek nyújtására a kilenc válaszadó bank közül hét jelezte hajlandósága növekedését 2004 első felében. Ezzel egy időben a hitelképességi standardok és a folyósítási feltételek is összességében enyhébbé váltak. A standardok és feltételek enyhülésének okai között a bankok közötti verseny erősödése kapta a legmagasabb pontszámot, bár az alacsonyabb, mint az előző fél évben. A nem banki pénzügyi közvetítők agresszívabbá váló versenye szintén jelentős, de a skálán a kevésbé meghatározó végpont felé mozdult el. A következő fél évre a bankok a standardok és feltételek további enyhítését jelezték, ami a verseny továbbra is erős voltát vetíti előre.
Keresleti oldal. A fogyasztási hitelek terén a kereslet növekedését nettó módon a kérdőívet kitöltők 25 százaléka érzékelte. Néhány banki vezető úgy vélte, hogy az előre hozott lakáshitelvásárlások miatti magasabb eladósodottsági szint és a fogyasztási igények magasabb kielégítettségi szintje okán már kisebb a hitelezési potenciál. Ennek ellenére a következő fél évre az év végi, szezonális okok miatt megemelkedő hitelkeresleten felül is növekedést vár a megkérdezett bankok kétharmad része (lásd 4. ábra).
Bodnár Katalin-->
