Az egészségügyi minisztérium ezzel próbálná megakadályozni az úgynevezett provokált szüléseket. Hiszen ha minden rendben van, nincs komplikáció az a legjobb, ha a baba a saját ritmusában természetesen születik.
A tisztiorvosi szolgálat bekérethetné a kórházak szülészeti osztályának dokumentációját, amelyből kiderülne, melyik napon hány szülést indítottak meg mesterségesen, és egy orvos hány szülést vezetett le egy nap.
Tóth Judit, a szaktárca szóvivőjének tájékoztatása szerint ha kirívó szabálytalanságot találnak, akár vissza is vonhatják az osztály működési engedélyét. Egyes korházakban ugyanis felmerül a gyanú, hogy néhány orvos szándékosan idézett elő szüléseket, csak azért, hogy ügyeleti idejében tudjon minél több csecsemőt a világra segíteni.
A szülés természetes módja a per vias naturales szülés. Csak jól megalapozott szakmai javallat alapján végezhető beavatkozás a szülés menetébe. Dr Garamvölgyi György, a Schöpf-Merei kórház nőgyógyász főigazgatójának véleménye szerint a mesterségesen előrehozott szülés különösen kockázatos beavatkozás, amely kizárólag szakmai indokok miatt alkalmazható.
A magyar nők többsége szülés közben olyan, szakmailag nem indokolt, és elfogadhatatlan beavatkozáson esik át, amely testi-lelki károsodást okozhat A szülés megindítása "a veszélyállapot kellő időben történő megelőzésének eszköze". Ennek egyik formája a szakmailag indokolt programozott szülés, másik módja a szakmai javallat nélküli provokált szülés, amely büntetendő.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1985-ben megfogalmazta, hogy a kényelmi szempontok nem indokolhatják a jóval nagyobb kockázattal járó beavatkozást. Magyarországon a szülések mintegy huszonkét százaléka programozott.
A Statisztikai Hivatal tavalyi adatai szerint kedden, szerdán és csütörtökön születik a legtöbb gyermek, a hétvégén lényegesen kevesebb, és ugyancsak kevés a szülés karácsonykor. Az adatok alapján feltételezhető, hogy a szülészek gyakran előrehozzák, azaz programozzák a szüléseket.
Nem lát, nem hall, nem érez - gondolták az újszülöttről évszázadokon át. Ma már tudjuk: hall a magzat az anyaméhben, nyitott szeme érzékeli a kívül derengő fényt. Hogy is maradhatna nyugodt, mikor sötétséghez szokott szemébe műtőlámpák világítanak, orrába csöveket dugnak, csöndhöz, finom morajláshoz szokott fülét éles hangok süketítik. Megragadják, csap alá tartják, érzékeny fejecskéjét, melyet a kitolás hosszú útján a legtöbb fájdalom ért, most gyökérkefével dörzsölik. Imbolygó tálcára fektetik a nehézségi erőt nem ismerő, gyöngéd szorításhoz szokott kis testet, hogy lemérjék. Messzire viszik a biztonságos, ismerős hangok, illatok forrásától: az édesanyjától. Ugyan miért ne ordítana?
Frédérick Leboyer francia szülészorvos és pszichoanalitikus döbbentette rá a világot arra, hogy a születésünkkor átélt borzalmakat sosem felejtjük el. Leboyer a keleti kultúra és filozófia hatására kialakította az erőszak nélküli szülés gondolatát, filozófiáját. Ezen szülésmódban a magzat érdekeit figyeli és a születés, a szülőcsatornán áthaladás alkalmával a legzavartalanabb átmenetet próbálja biztosítani a magzatnak. A születés utáni pillanatokban a méh által biztosított környezetet igyekszik újra létrehozni, megteremteni csend, félhomály, és meleg környezet formájában.(HírTV)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.