Budapestre jön az OLAF
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) két képviselője szakmai konzultációt tart szeptember 9-én Budapesten a magyarországi OLAF Koordinációs Iroda vezetőjével. A megbeszélésen főként az iroda eddigi tevékenységének tapasztalatait összegzik, valamint a jövőbeni lehetőségeket vázolják fel. A személyes találkozó további célja a hivatalok közötti együttműködés szorosabbá tétele - tájékoztatta lapunkat az iroda.
Az irodának negyedévente kell jelentéseket küldenie a brüsszeli OLAF-irodába az EU pénzügyi érdekeit sértő esetekről. Súlyos szabálytalansággal még nem találkoztak. Az iroda nyomozati jogkörrel nem rendelkezik, ám a támogatásokat kezelő intézményrendszerben kialakított úgynevezett szabálytalansági felelősök rendszere révén rendszeres tájékoztatást kap az EU-pénzek hazai kezeléséről, felhasználásuk módjáról, valamint egyéb koordinációs feladatokat lát el.
Az OLAF már a csatlakozás előtt is aktívan jelen volt Magyarországon, hiszen EU-pénzeket előcsatlakozási eszközök formájában már eddig is felhasznált az ország - közölte érdeklődésünkre a brüsszeli OLAF-iroda sajtórészlege. Májustól kezdődően az OLAF hazánkban is végezheti mindazt a tevékenységet, amelyre az intézményt saját kebelén belül (de az ellenőrzések és az adminisztratív nyomozati cselekmények során teljes függetlenséggel) az Európai Bizottság létrehozta: vagyis a határokon átnyúló pénzügyi visszaélések, csalások, korrupciós esetek és egyéb, az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekmények elleni fellépésre.
Az Európai Bizottság egyébként új szabályozást javasol a tagországok közti csalás- és korrupcióellenes együttműködés erősítésére - számolt be lapunknak Fazakas Szabolcs európai parlamenti képviselő, a költségvetés-ellenőrzési bizottság elnöke a területért felelős európai bizottsági tag, Michaele Schreyer tegnapi EP-bizottsági meghallgatása során elhangzottakról. A tegnap előterjesztett új rendelettervezet kötelezettségként írná elő a tagállamok pénzügyi visszaéléseket felderíteni hivatott szervezetei részére, hogy kérésre adjanak egymásnak információkat és felügyeleti segítséget. A tagállamok között ily módon megosztott információ az Európai Bizottsághoz is eljutna. A megerősített hivatali együttműködés az áfacsalások esetén az 500 ezer eurónál nagyobb értékű esetekre vonatkozna, egyéb pénzügyi visszaéléseknél az alsó határ 100 ezer euró.
Brüsszel a jobb koordináció révén a pénzügyi visszaélések visszaszorítását reméli. Tavaly egyébként az OLAF 8177 olyan esetet tárt fel, amikor az EU-forrásokkal kapcsolatban valamiféle szabálytalanság merült fel (ez több mint 20 százalékos csökkenés az előző évhez képest). A szabálytalanságok által érintett pénzek összege elérte a 922 millió eurót, ami önmagában soknak tűnik, ám a százmilliárdos uniós költségvetéshez képest csekély.
