Közel egy éve nincs előrelépés Brau-ügyben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap 30 napra felfüggesztette a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. részvényeinek kereskedését. Az indok: a felügyelet határozatával meg kívánja előzni a társaság papírjainak megalapozatlan - akár felfelé, akár lefelé mutató - árfolyam-ingadozását, amit a "fennálló helyzetben" megjelenő nyilatkozatok, egyéb piaci információk gerjeszthetnek.

Ezekből ugyanis akad bőven: a kisrészvényesek, illetve a Braura ajánlatot tevő Amstel - illetve rajta keresztül a Heineken csoport - lényegében a felvásárlási szándék tavaly szeptemberi bejelentése óta harcban áll. A harc pedig valóban megviseli az árfolyamot, ami az eddig fennálló közel 13 ezer forintos ajánlati árfolyam ellenére múlt hét csütörtökre már 12 200 forintig mérséklődött. A tájékozódást nehezíti, hogy az ellentét mára tisztán jogi köntöst öltött - méghozzá meglehetősen cifra fajtából -, így a felek gazdasági kérdésekben sem képesek már jogi tanácsadó nélkül álláspontjukat egyeztetni.

De milyen is az a fennálló helyzet? Tavaly májusban a Heineken bejelentette, hogy megállapodott az osztrák BBAG csoporttal annak megvásárlásáról. Az ügy magyar vonatkozással is bírt, hiszen a magyar Brau ennek a csoportnak a közel 86 százalékos tulajdonában állt, szavazati aránya pedig 90 százalék feletti volt. A bejelentés egyértelművé tette, hogy hamarosan a magyar kisrészvényesek is ajánlatra számíthatnak, megindult a részvényárfolyam emelkedése. A kurzus májusban 6000 forint körüli volt, ez közel egy hónap alatt megduplázódott. Az érdekeltek úgy vélték, nyugodtan kalkulálhatnak a BBAG-nál alkalmazott árfolyamkalkulussal, illetve hivatkoztak más nyugat-európai ügyletekből származtatott standardokra is. Ezek alapján egy 20-25 ezer forintos árfolyam sem tűnt irreálisnak. Augusztus közepére a részvények ára el is érte ezen tartomány alsó határát.

A meglepetés szeptemberben érkezett: a Heineken magyarországi leánya, az Amstel, megelőzve anyavállalata ajánlattételi kötelezettségének beálltát - a BBAG-tranzakció akkor még versenyhatósági jóváhagyásokra várt - ajánlatot tett a Brau kisrészvényeseinek. Ennek során egy jogi és egy taktikai hibát vétett: az ajánlattétellel egy időben azt is bejelentette, hogy a BBAG-tól megvásárolta annak Brau-pakettjét, ami tpt.-be ütköző lépés volt, a kisrészvényeseknek pedig - saját helyzetét is nehezítve - egy a már említett standardokra fittyet hányó árfolyamot kínált. Ez az érték a törvényi minimum volt, nem egész 13 ezer forintos szinten.

A felügyelet az ajánlatot jóváhagyta, később azonban annak korrekcióját kérte. Súlyos magyarázatra szorult az is, hogy vajon miként szerzett a társaság nyilvános vételi ajánlaton kívül meghatározó befolyást a Brauban, illetve milyen formában látja egyáltalán biztosítottnak az ajánlat szövegében is említett kiszorítást. Több kisrészvényes, a TEBÉSZ és a Concorde Befektetési Alapkezelő Rt. mellett magánszemélyek pereket kezdeményeztek a felügyelet, illetve a későbbiekben az Amstel és a Brau ellen is. Utóbbival szemben annak idei közgyűlését követően, melyen a kisrészvényesek tiltakozása és az általuk emlegetett exlex állapot ellenére az osztrák Brau élt szavazati jogával. Az Amstel a bírósági eljárások idejére felfüggesztette ajánlatának végrehajtását, megkezdte ugyanakkor tevékenysége összeszervezését a Brauval. Döntés született a Komáromi Sörgyár bezárásáról, az Amstel termékei pedig ma már a Brau értékesítési csatornáin keresztül kerülnek forgalomba.

Az indulatok azonban továbbra sem csillapodnak: egy kisrészvényes a múlt héten pert nyert, melyben a bíróság az Amstel ajánlatának elutasítására kötelezte a felügyeletet. A Concorde eközben a Brau gyenge féléves eredményének okaira kíváncsi, és az Amstel-szerződéseket sejti a háttérben. A társaság eközben hangsúlyozza, hogy a visszaesésért döntő részt az általánosan gyenge piac és a szuperolcsó márkák drasztikus térnyerése tehető felelőssé, amely piacon a cég saját bevallása szerint is megkésve jelent csak meg. Ez ismét gazdálkodási és nem jogi kérdés kellene legyen a tulajdonosok és a vezetés között.

Nem szabad ugyanakkor szem elől téveszteni, hogy a vita lényegében nem a Brau eredményéről vagy az Amstel terveiről, hanem az ajánlati árról szól. A kisbefektetők keveslik azt, az Amstel pedig egyelőre makacsul ragaszkodik a minimális törvényi értékhez. Kérdéses, hogy meddig teheti ezt meg saját érdekei sérelme nélkül: a jelen helyzetben úgy tűnik, az ajánlati procedúra közel egy év után a nulláról kezdődik majd el. De milyen áron? A 180 napos átlagár azóta csak még alacsonyabb lett, nem tűnik jó megoldásnak. Piaci körökben úgy hírlik, az érintett kisbefektetők a háttérben már egyeztetésbe kezdtek magával a Heinekennel, és azt ígérték: 17 ezer forintos ajánlati árfolyam mellett nem törnek több borsot a holland cég orra alá. Fordulatokban így várhatóan a jövőben sem szűkölködünk.