Nem pénz kell, hanem biztonság
Az ILO különböző nemzeti statisztikák, valamint 15 országban külön e célból végzett felmérések alapján most először tett kísérletet a gazdasági biztonság feltérképezésére. Legfontosabb megállapítása, hogy a lakosság elégedettségét nem elsősorban a jövedelmek szintje határozza meg: a fejlett országokban például nem jár érzékelhető hatással, ha tovább emelkedik az elkölthető összeg nagysága. Ennél sokkal fontosabb, mennyire biztos, kiszámítható az emberek jövedelme, illetve mekkorák az egyenlőtlenségek a társadalmon belül.
A szervezet által kiszámított, a jövedelmek, az állások, a képzettség és más tényezők biztonságát tükröző összetett index alapján a skandináv országokban a legstabilabb a gazdasági helyzet. A lista első húsz helyén mindössze négy Európán kívüli ország (Kanada, Ausztrália, Japán, Izrael) található, míg az Egyesült Államok - a visegrádi országok mögött - csupán a 25. helyet foglalja el.
A gyors gazdasági növekedés csak akkor növeli az emberek biztonságérzetét és ezzel elégedettségét, ha megfelelő társadalompolitikával - a szociális ellátás színvonalának javításával és a szabadságjogok bővítésével - jár együtt. E téren számos magas jövedelemszintű országnak volna mit tanulnia egyes szegényebbektől - mutat rá az ILO. Dél- és Délkelet-Ázsiában például nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek, mint ahogy az abszolút jövedelemszint alapján várható lenne.
A nemzetközi szervezet arra a következtetésre jut, hogy az elmúlt két és fél évtizedben a gazdasági tevékenység informálisabbá válása, egyre több tevékenység kiszervezése és a szabályozói változások miatt szinte minden országban csökkent a foglalkoztatás biztonsága. A makrogazdasági környezet egésze is instabilabbá vált 1980 óta. Egyre több és egyre súlyosabb válság rázza meg a világot, és azok egyre több ember életét keserítik meg. A GDP-növekedés átlagos évi üteme elmarad a korábbitól, ezzel szemben a kilengések nagyobbak annál. Mindez rácáfol a gazdasági liberalizálás hívei által hangoztatott érvekre - húzza alá a jelentés.
A jelenlegi társadalombiztosítási rendszerek szerint hovatovább nem képesek megbirkózni az új kihívásokkal - vélekednek az ILO szakértői, akik a világszerte megfigyelhető tendenciákkal szöges ellentétben az egységes, állampolgári jogon járó ellátás kiterjesztését szorgalmazzák.


