Új román közbeszerzési törvény

Decembertől módosul a közbeszerzési törvény Romániában. A tervezetet nemrégiben hagyta jóvá a szenátus és ezt követően került a képviselőház napirendjére. Miután itt is megszavazzák, 60 napon belül kell megjelennie a végrehajtási előírásoknak.

A Szállítási Építési és Turisztikai Minisztérium államtitkára, Sorin Bota elmondta: a törvénymódosítás értelmében a közbeszerzési pályázatokon már legalább 3 ajánlattevőnek kell jelentkeznie ahhoz, hogy a pályázatokat el lehessen bírálni. Ha mindössze egy vagy két ajánlat érkezik a meghirdetett határidő lejártáig, akkor újabb határidőt kell kijelölni, ám ekkor már akár két ajánlat közül is kihirdethető a győztes. Eddig a közbeszerzéseknél mindig elegendő volt két ajánlat, és az elbíráló hatóság ezek közül választotta ki a kedvezőbbet.

További jelentős módosítás, hogy az ajánlattétel határideje a pályázat kiírásától számított 60. nap lesz, szemben a korábbi törvénnyel, amely erre vonatkozóan nem tartalmazott semmiféle szabályozást. Az áttekinthetőség és versenyszellem jegyében a rendelkezés kötelezi a pályázat kiíróját, hogy amennyiben bármely pályázó további információkat, pontosításokat vagy műszaki kedvezményeket kér, arról idejében értesítse az összes többi résztvevőt.

A törvény módosítására az uniós előírásokhoz való igazodás, a privatizáció meggyorsítása, illetve új befektetések vonzása érdekében volt szükség. Románia arra számít, hogy a csatlakozás után az uniós források hatékony felhasználására több közbeszerzési pályázatot kell kiírnia, és az új tervezet ezt is megpróbálja előkészíteni - annál is inkább, mivel az országban komoly infrastrukturális beruházásokra lesz szükség. Ugyanakkor a módosító javaslat indoklásában az is szerepel, hogy a rendelkezésnek áttekinthetőbbnek kell lennie, és a korrupció lehetőségét is ki kell zárnia.

Szakértők szerint Romániában még meglehetősen gyengén működik a közbeszerzések kiírói és a versenytárgyalásokon részt vevő cégek közötti partnerkapcsolat; ez főként a korrupció, illetve az érdekkapcsolatok, összefonódások számlájára írható. Éppen ezért magának a közbeszerzésnek nem ugyanaz a megítélése, mint az unió többi országában, ahol a felek általában határozottan elkötelezik magukat anyagilag.

A közbeszerzéses pályázatok sikerét gátolja az államigazgatást még ma is jellemző nagyfokú centralizáció, illetve az állami döntéseket az üzleti szereplők oldaláról körüllengő általános bizalmatlanság. A befektetők hamar belefáradnak a bürokráciába és az állami intézmények akadékoskodásába, így aztán pénzüket előbb vagy utóbb nem a közbeszerzések fele irányítják.