Vezető EU-posztok magyaroknak
Az EU-intézmények munkájában egyre láthatóbb módon jelennek meg magyar szakemberek is - köztük nem egy esetben vezető beosztásban. A tervek szerint hét év alatt mintegy 500 fős "magyar kvóta" lesz feltölthető csak az Európai Bizottságban, legalább harmincöten közép- és felső szintű vezetők.
Az Európai Bizottságban például eldőlt, hogy a Balázs-kabinet után Kovács László kabinetjét is magyar diplomata (Szűcs Tamás) vezeti. A kabinetfőnöki poszt igazából a bizottság hierarchiájában az egyik legfontosabb munkaterület, lévén, hogy mindaz, ami végül döntésre a biztosok asztalára kerül - gyakran elhúzódó szakmai viták, alkudozások keretében - a kabinetfőnökök találkozóin dől el. Itt már nem automatikus a "nemzeti kvóta", hanem jelentős mértékben szakértelemtől függő is a kérdés.
Ezzel egy időben megkezdődött a pályáztatása a közép- és felső szintű vezetői funkcióknak is. A tervek szerint a következő hét évben legalább egy főigazgatói, 4-6 igazgatói és 27 főosztály-vezetői ("head of unit") szintű poszt juthatna magyar jelöltnek. Az utóbbiak esetében nyáron zajlottak a "felvételi vizsgák", és értesülések szerint elegendő számú magyar jelölt át is ment ezeken ahhoz, hogy meglegyen a szükséges merítési bázis.
A bizottsági vezető helyek feltöltése a tervek szerint sok évre elhúzódó folyamat lesz, ám már addig is biztosan tudni lehet, hogy egy magyar feltűnhet a testület egyik nagyon is "jó látható" posztján: a bizottság létét, munkáját "eladó" szóvivői testületben. Félhivatalos értesülések szerint ugyanis november 1-jétől Nagy Krisztina korábbi brüsszeli televíziós tudósító, a Balázs-kabinet munkatársa lehet majd Olli Rehn bővítési biztos szóvivője. A most taggá vált tíz új tagállamból amúgy minden jel szerint csak ketten csatlakoznak a szóvivői testülethez, mindenki más a korábbi "tizenötök" közül jön majd.
A külvilág számára immár sokkal kevésbé látható, ám bennfentesek által nagyon is számon tartott fejlemény, hogy Josep Borrell EP-házelnök kabinetjének egy tagja szintén magyar (Fáy Eszter).
A bővítés miatt egyébként összesen 3900 fővel kell megnövelni az Európai Bizottság létszámát. 2004. május 1. és 2011. május 1. között a tíz csatlakozó államból 3341 fő (a teljes létszám 21,6 százaléka) léphet szolgálatba. Közülük 41-en kaphatnak igazgatói besorolást, ami a második legmagasabb rang a bizottság köztisztviselői hierarchiájában.
Az új tagországokból érkező középszintű vezetők száma 189 lesz. Az érvényes szabályok szerint a lakosságszám, a GDP, a kis- és nagy tagállamok közötti képviseleti arány kombinációja határozza meg, hogy az egyes újonnan belépő tagálla-mok hány állampolgára kezdhet bizottsági karriert. A tervek szerint a tagság első hét évében a brüsszeli testületben mintegy 500 magyar számára juthat majd munkaterület, hangsúlyozva, hogy mindez nem garantált nemzeti kvótát, hanem egy megcélzott keretet jelent csupán. (FGy)
