45 százalékos emelkedés a lakásépítéseknél
Az év első kilenc hónapjában Magyarországon több mint 22 ezer új lakást vettek használatba és több mint 42 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, a használatba vett lakások száma 45, az új építési engedélyeké 2 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
A használatba vett lakások száma és jellemzői az előző negyedévekhez hasonlóan alakultak a harmadik negyedévben, míg az új lakásépítési engedélyeknél az utolsó három hónapban 4 százalékos visszaesés következett be.
A befejezett lakásépítések alakulását elsősorban a fővárosi építések nagy aránya, az értékesítésre szánt vállalkozói lakások és ezzel együtt a többlakásos építkezések további jelentős növekedése határozta meg - közölte a KSH.
Az építtetők körében a vállalkozások szerepe tovább nőtt a statisztikák szerint: a használatba vett lakások 36 százalékát építették vállalkozások, míg egy évvel korábban ez az arány csak 28 százalék volt. A természetes személyek által épített lakások aránya 65 százalékról 59 százalékra esett vissza.
Mérséklődött az önkormányzati lakásépítés: a helyi önkormányzatok és a központi költségvetési szervek együttesen alig több, mint 400 lakást építtettek az év első kilenc hónapjában.
Az új bérlakások száma a vizsgált időszakban az előző évi felére csökkent, alig 300 bérlakás épült, ennek 60 százaléka volt önkormányzati bérlakás.
Az idén az első háromnegyed évben 8,5 ezer lakás épült, 86 százalékkal több a tavalyinál. Többszintes, többlakásos épületben 68 százalékkal több lakást adtak át az év első kilenc hónapjában, mint korábban.
Megduplázódott a lakóparki építkezések száma, a családiházas építkezések viszont az átlagosnál kisebb ütemben, 30 százalékkal nőttek.
A KSH jelentése szerint növekedett a kis alapterületű lakások száma. Budapesten a felépült lakások fele 60 négyzetméternél kisebb, országosan 29 százalék volt a kis méretű otthonok aránya.
Az új lakások átlagos alapterülete a tavalyi 98-ról 95 négyzetméterre csökkent.
A kivitelezési munkák nagyobb részét építőipari vállalkozások végezték a lakossági, házilagos kivitelezés a lakások 31 százalékára volt jellemző.
A kiadott új lakásépítési engedélyek adatai alapján már csak a nagyvárosokra jellemző az építési kedv, a községekben és a nem megyei jogú városokban 4-5 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.
Az üdülőépítésben a több egységet magában foglaló üdülőépületek építése volt a jellemző. A használatba vett üdülők száma 413 volt az év első kilenc hónapjában, hasonló a tavalyihoz.
Az első kilenc hónapban 950 üdülőre adtak ki építési engedélyt. Az épülő nyaralók átlagos alapterülete 65 négyzetméter, szemben a bázisidőszaki 83 négyzetméterrel.
Január-szeptemberben a lakásmegszűnések száma valamivel elmaradt a tavaly első kilenc havitól. Közel 2.700 lakás szűnt meg, 44 százalékuk új lakás építése, 39 százalékuk pedig avulás miatt. A korábbiakhoz képest nőtt az állami, önkormányzati tulajdonú megszűnt lakások száma.
Az építési hatóságok közel 4 millió négyzetméter lakóépület és 2,5 millió négyzetméter nem lakóépület építésére adta ki új építési engedélyt.
A lakóépületeknél ez 3 százalékos növekedést jelent, a többi épülettípusnál átlagban 2-7 százalékos a csökkenés. A jelenlegi engedélyek alapján a nem lakóépületek szerkezeti összetétele az ipar felé tolódott el, az ipari, mezőgazdasági és a kereskedelmi jellegű épületek aránya 29-28-18 százalékos volt szemben az előző év azonos időszakának 41-20-14 százalékos arányával. (ebroker)
