Az új tagállamok reformmúltja versenyelőnyt jelent

Mivel az Európai Unió új tagországai jobban hozzászoktak a reformokhoz, mint a régebbi tagállamok, van esélyük arra, hogy gyorsabban haladjanak az EU ambiciózus versenyképességi céljainak teljesítése felé - állapította meg legfrissebb számában a European Voice című hetilap.

Az uniós ügyekkel foglalkozó, de a EU-tól független újság többoldalas mellékletet közölt, amelyben egyebek között azt vizsgálta, mennyire javultak az új tagállamok gazdasági kilátásai a májusi csatlakozás után. Emlékeztetett arra, hogy az uniós versenyképességi célok teljesítésének félidei értékelésekor az erről szóló jelentést készítő Wim Kok volt holland kormányfő egyebek között a feszültség növekedésére figyelmeztetett a két országcsoport között abban az esetben, ha nem sikerül közelíteni az új tagországok gazdaságának teljesítményét a régiekéhez.

A felzárkózást a lap megítélése szerint egyfelől könnyíti, hogy az újak bátrabbak a reformokkal - különösen a nyugdíjreformmal -, másfelől viszont nehezíti, hogy azonnal ugyanazokhoz a szabályokhoz kell tartaniuk magukat, mint a gazdagabb régi tagállamoknak.

A kormányoktól független hitelminősítő cégek szókimondó értékelése viszont szintén a reformok előrelendítésének irányában hat.

A lap rámutatott, hogy az új EU-tagok gazdasági növekedése gyorsabb a régiekénél, de jóformán ez az egyetlen fejlődési mutató, amely kedvezőbb. Ráadásul a külső befektetések kilátásai sem olyan jók már, mint azt várni lehetett: a befektetőket elkedvetleníti a korrupció és a gyengécske infrastruktúra, a vonzóan alacsony adó- és bérszintek pedig államközi szinten okoznak feszültséget.

Egy friss felmérés szerint a befektetői bizalom listáján tavaly év végétől idén októberig Lengyelország a negyedikről a 12. helyre zuhant vissza, és Magyarország is rontott két helyet - most a 19. -, és Csehország is visszalépett egyet, 14. helyre. (hvg)