Döntés az ukrán választásokról
A hét végén a válság leküzdésének lehetőségeiről tanácskozott a még hivatalban lévő államfő, az új elnökké nyilvánított Viktor Janukovics, továbbá az ellenzéki vezető, Viktor Juscsenko, illetve a parlament elnöke. A tanácskozásról távozóban Juscsenko követelte, hogy három héten belül tartsanak új választást. A politikus egyúttal elutasította Janukovics azon követelését, hogy várják meg a beérkezett 11 ezer panasz bíróság általi kivizsgálásának eredményét. Az ellenzéki vezér felszólította híveit, hogy ne lankadjanak, mert ha kiderül, hogy csak a hatalom időhúzó taktikájáról van szó, akkor "más akciókhoz kell folyamodni".
Az EU egyet tudna érteni a választások megismétlésével, amit Moszkva is elfogadna, csakúgy, mint a szavazatok újraszámolását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mindazonáltal óvott néhány - meg nem nevezett - fővárost olyan illúzióktól, amelyek szerint Ukrajnának a nyugati táborba kellene kerülnie. Moszkva szavainak súlyát szemlátomást növeli a javarészt oroszok által lakott keleti és déli körzetek függetlenedési szándékának kinyilvánítása. Az ország megosztottságát illusztrálandó a BBC közzétett egy térképet, amelyen olyan fontos körzetekben jelöl erős orosz szimpátiát, mint Donyeck, Harkov, a Krím és Odessza környéke.
Az elhúzódó válságnak a makrogazdaságra kifejtett hatását elemezve a jelentések rámutatnak, hogy a munkaadók sokfelé engedik el munkaidőben tüntetni a dolgozókat. Emiatt csökkenhetnek a költségvetési bevételek, miközben az infláció két számjegyűre gyorsul, de várhatóan nem éri el a 12 százalékosra becsült idei gazdasági növekedés ütemét. A GDP tavaly 9,4 százalékkal növekedett, az expanzió azonban jövőre várhatóan nyolc százalékra lassul. A jegybank arra számít, hogy a jelenleg 10,4 milliárd dolláros valutatartalékokból esetleg kétmilliárdnyit is el kell költeni a hrivnya támogatására.
