Huzavona a büntetővámok körül

Jogászi akadékoskodás miatt a WTO elhalasztotta az EU és hat más ország amerikai árukra kivetett büntetővámjainak jóváhagyását. Az évi 150 millió dollár értékű árura az EU, Japán, Brazília, India, Mexikó, Kanada és Dél-Korea azért kérte a büntetővámok kiszabásának lehetőségét, mert az Egyesült Államok egyes termékekre - főleg az acélra - dömpingellenes vámokat vetett ki. Az Egyesült Államok azonban kifogást emelt a kérelmek szövegezése ellen, azzal érvelve, hogy az túl messze távolodott a WTO döntőbíróinak ítéletétől - jelentette a Financial Times.

A hiányzó jóváhagyás formális, mert a WTO döntőbírósága már augusztusban engedélyezte az Egyesült Államok elleni szankciókat, miután nem sikerült elérni az úgynevezett Byrd-módosítás visszavonását. A WTO által 2003-ban jogtalannak ítélt rendelkezés megköveteli az amerikai vámhivataloktól, hogy a dömping- és ártámogatás-ellenes büntetővámok jövedelmét oszszák ki az azok miatt panaszt tevő amerikai vállalatok között. Az Egyesült Államok vállalatai az antidömping-vámbevételek szétosztásából 2001-ben és 2002-ben körülbelül 561 millió dollár nyereségre tettek szert. Brüsszel a jövő év elején kezdi kivetni a megtorló vámokat, ha a törvénymódosítást nem vonják vissza, erősítette meg ezen a héten Peter Mandelson, az új európai külkereskedelmi biztos. A döntőbíróság ítélete szerint a panaszt emelő országok szankciókat vethetnek ki a vállalataiktól begyűjtött és az amerikai versenytársnak kifizetett vám összegének legfeljebb 72 százaléka erejéig. E képlet szerint a panaszosok az első évben mintegy 150 millió dollárt szabhatnak ki; 80 milliót Japán és 50 milliót az EU. Az EU büntetőlistáján majdnem 80 olyan termék szerepel - például a csemegekukorica, a darus kocsi és ruházati cikkek -, amelynek pótvámja politikai kárt okoz az Egyesült Államoknak. (VG)