BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megosztó forrásmegosztás

Polgármesterszemmel című rovatunkban önkormányzati vezetőket kérünk arra, fejtsék ki álláspontjukat az őket leginkább foglalkoztató, településüket érintő aktuális kérdésekről. Elsősorban arra várunk választ, hogyan látják a polgármesterek önkormányzatuk helyzetét, lehetőségeit az európai uniós csatlakozás után. Ezúttal Hajdu László, a főváros XV. kerületi polgármesterének véleményét közöljük.

A főváros és a kerületek között 1990 óta állandó feszültséget okozott a 24 budapesti önkormányzatot közösen megillető források megosztásának módja. Az Országgyűlés tavaly decemberben törvényt alkotott a forrásmegosztásról, miután erre alkotmánybírósági határozat kötelezte. A jogalkotók és az érintettek abban bíztak, hogy a fővárosi önkormányzatok közötti állandó vita ezzel nyugvópontra jut. Az idei forrásmegosztás azonban talán még az eddigieknél is nagyobb vitát kavar. A főváros most, az év végén - adatszolgáltatási hibák miatt - jelentős összegeket von el tíz kerülettől, de tervezik a forrásmegosztási rendelet újabb módosítását is. Az elvonás egyrészt komoly működési gondokat okoz a kerületeknek, másrészt így az egész rendszer teljesen kiszámíthatatlan.

Alapvető problémának tartom, hogy a főváros a felújítási szükségletek új módszer szerinti számítását hibás, hiányos, ellenőrizhetetlen adatokra építve végezte el. Az önkormányzatok kötelező statisztikai adatszolgáltatáson alapuló vagyonkataszteri nyilvántartása ellentmondásban van, illetve nem minden esetben felel meg a vonatkozó kormányrendeletnek. A főváros és a 23 kerület nem egységes módszer alapján mérte fel vagyonát, így a nyilvántartás sem egységes. A kerületeknek nem volt arra lehetőségük, hogy korrigálják adataikat, illetve kontrollálják a változásokat. Azt vettük észre, hogy a 2002. és a 2003. decemberi adatok között irreális különbségek vannak: a főváros vagyona például egyik évről a másikra 40 százalékkal nőtt, miközben a kerületeké 15 százalékkal csökkent. A városrészek felújítási szükséglete 12-40 százalékkal csökkent, miközben a fővárosé közel 40 százalékkal nőtt. Ez aztán tükröződött a szétosztott források mértékében is. A nyilvántartásból hiányoznak kerületi ingatlanok, a vagyontárgyak értékének meghatározása pedig követhetetlen. Az adatok pontossága azért is különösen fontos, mert a következő években is ezek alapján számolják majd ki az önkormányzatoknak a forrásmegosztás során járó összeget.

Mindezen túl törvénysértőnek tartom, hogy a 2003. évi forrásmegosztás utólagos korrekciója miatt most vonnak el pénzt a kerületektől. Tavaly az iparűzési adót az érvényes rendeleteknek megfelelően kapták a kerületek, a pénzt kötelezettségekkel terhelték, és zárszámadásukba is beépítették.

A főváros és a kerületek között nincs érdemi egyeztetés, együttműködés az ügyben. Mindezek miatt - több parlamenti képviselőtársam támogatásával - kezdeményeztem a forrásmegosztásról szóló törvény felülvizsgálatát és módosítását. A IV. kerületi önkormányzat már februárban az Alkotmánybírósághoz fordult a forrásmegosztás több eleme miatt. A tervek szerint ehhez a beadványhoz - amelyet kibővítenénk - csatlakozna több kerület, s jogi szakértőkkel folytatunk konzultációt arról, hogy bírósághoz is fordulnánk jogorvoslatért.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.