Milliárdokat visz és hoz a dollár mélyrepülése

Pénteken újabb árfolyamrekordot döntött az euró, miután értéke meghaladta az 1,33 dollárt. Az újabb esés után kiderült, hogy az európai és japán központi bankok nem sietnek beavatkozni a dollár védelmében. Az árfolyam csökkenésében közrejátszott az is, hogy Kína mérsékelte amerikai államkötvényeinek állományát. Elemzők szerint egyre valószínűbb egy dollármentő intervenció. Egyesek úgy vélik, ez már részben be is következhetett, mivel a dollár gyorsan távolodni kezdett a mélyponttól. Az amerikai fizetőeszköz értékének zuhanása drámai következményekkel jár a dollárban exportáló magyar vállalatok számára is. A nagy gépgyártók, gyógyszeripari és agrárcégek egyaránt kritikus időszakot élnek meg a zöldhasú 2002 óta tartó folyamatos leértékelődése miatt. Az évi 350-400 milliárd forintos élelmiszerexport negyedét dollárban számolják, de az összes kivitel értékét dollárban rögzítik. Zékány András, az ING Bank elemzője elmondta: a tartós árfolyamcsökkenés ellen a fedezeti ügyletek sem védenek. A Richter például januártól nem kötött fedezeti ügyletet, mert úgy véli, hogy nem érdemes. A gyógyszergyár profitjából 10 százalékos dollárgyengülés 6-7 százalékot vihet el. Ennek hatását valamelyest mérsékli, hogy legnagyobb exportpiacán, Oroszországban a rubel is erősödik a dollárral szemben. Losoncz Miklós, a GKI kutatásvezetője rámutatott: a magyar gazdaság nyer is a gyenge dolláron, hiszen az import 25 százaléka dollártartalmú. Például az 50 százalékos idei olajár-emelkedés harmadát kiszűrte az amerikai pénz gyengélkedése, s ez 500 milliárd forintos megtakarítást hozott az országnak. Az erős forint és a gyengülő dollár meghozta a lakosság devizamegtakarítási kedvét is. Az OTP-nél az elmúlt fél évben átlagosan havonta 0,1 százalékkal emelkedett a dollárbetétek állománya. A háztartások devizaszámláinak 60 százalékát euróban, 30 százalékát dollárban vezetik. (NSZ - Nszab)