Az Európai Unió és Oroszország közötti együttműködési egyezmény megkötését a szovjet utódállamokban Moszkva által sérelmezett uniós befolyás hátráltatja - ismerte be Bernard Bot, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia külügyminisztere. Moszkva kérésére a november 11-re tervezett EU-orosz csúcstalálkozót is elhalasztották; a hivatalos indoklás szerint ugyan az orosz kormány az új Európai Bizottság megalakulását akarja megvárni, ám diplomaták nem titkolták, hogy nézeteltérések is húzódnak a halasztás hátterében. A találkozó időpontját a múlt héten november 25-re tűzték ki; a hágai csúcson Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök elnököl majd, az orosz delegációt pedig Vlagyimir Putyin államfő vezeti. Az eseményen jelen lesz José Manuel Barroso leendő bizottsági elnök, Benita Ferrero-Waldner majdani külügyi biztos, valamint Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.

Az EU és Oroszország között tervezett együttműködési megállapodás négy területre terjedne ki, ezek: a gazdaság, a szabadság, belbiztonság és a törvény uralma; a külső biztonság; valamint az oktatás és kutatás. Bot szerint egyedül a külső biztonság területén vannak még nézeteltérések: Moszkva úgy véli, hogy a nemzetközi szervezetek már ma is kellően nagy szerepet játszanak az Oroszországgal határos térségekben, és az EU-nak nem kellene befolyása növelésére törekednie. Bot szerint erről nincs is szó; az EU jelenléte pusztán segítő szándékú - írja az AFP.

Moszkva nemcsak az EU, de az 55 tagországot tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) "tolakodó és képmutató" érdeklődését is sérelmezi a térségben. Míg uniós és amerikai diplomaták szerint a Kreml szabotálni próbálja az EBESZ-nek a határok és a választások megfigyelését célzó munkáját, addig Moszkva arra panaszkodik, hogy a szervezet túl keveset törődik a biztonsági és túl sokat az emberi jogi kérdésekkel. Az egyik legfontosabb vitatéma az EBESZ grúziai mandátumának az év végén esedékes megújítása; Moszkva szerint a misszió fenntartása drága, és már nem indokolt. Az orosz kormány ugyanakkor rendre említést tesz a csecsen felkelők elleni grúziai támadások szükségességéről, és nyilvánvaló, hogy az EBESZ jelenléte nélkül nagyobb szabadságot élvezne a térségben.