Romlott a külső egyensúly

Szeptemberben a várakozásokat meghaladó mértékű, 329 millió eurónyi hiány halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben. A piac 240 millió euró körüli negatív szaldóra számított. A deficit nagyobb az egy évvel ezelőtti szintnél is, amit az okoz, hogy amíg az áruexport 13 százalékkal, addig az import 15,8 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberi szintet.

A kivitel, bár még mindig dinamikusan, de kissé lassuló ütemben bővül, ami összhangban lehet a feldolgozóipar gyenge nyári teljesítményével. Ha az első őszi adatoknak hinni lehet, akkor a megtorpanás ideiglenes lehet, hiszen ekkor újra növekedett a termelés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hagyományos nyári leállásokkal magyarázza a lassulást, ez azonban nem hihető, hiszen az ilyen szezonális hatások a 12 havi indexekben nem jelentkeznek.

Az új adatok nem sokat segítettek az ellentmondásos külső egyensúlyi folyamatok tisztázásában. A nyers adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy egy év eleji átmeneti javulás után a hiány növekedése (a korábbinál lassabb ütemben) folytatódott (lásd ábránkon a 12 havi egyenleg alakulását bemutató vonalat). Ugyanakkor az európai uniós csatlakozás miatt bekövetkezett módszertani váltás és vállalati magatartásváltozás okozta egyszeri hatások jelentős értelmezési problémákat vetnek fel. A legfontosabb módosító elem az, hogy a KSH az uniós csatlakozás előtt három hónap alatt mintegy 850 millió eurónyi, közvámraktárban található áru "egy lépésben történő" belföldiesítését végezte el, vagyis enynyivel emelte a behozatal értékét. Az elszámolás helyessége vitatott, hiszen ha a készletek egyenletesen bővültek, úgy ezt az összeget az elmúlt tíz évre egyenletesen kellene elosztani. Egyelőre az importadatok három hónapra elosztva tartalmazzák a tételt. A Magyar Nemzeti Bank a fizetési mérleg statisztikája szempontjából viszont egyértelműen a másik megoldást támogatná, a KSH pedig a múlt havi közleményében úgy nyilatkozott, hogy ezt megpróbálják megtenni. A mostani közlemény viszont már nem tartalmaz utalást a problémára. További hiánycsökkentő tényező, hogy az áprilisi exportból a KSH becslése szerint még mintegy 140 millió eurónyi hiányzik a kimutatásokból. Lapunk megkísérelte felbecsülni ezen tényezők hatását; az ezek figyelembevételével készült, korrigált 12 havi egyenleg jóval kedvezőbb, trendjében enyhén javuló képet mutat (lásd a korrigált 12 havi egyenleget bemutató vonalat).

A kilátásokat kevésbé technikai oldalról figyelve elmondható, hogy a külső egyensúly javulásának irányába hat az exportpiaci konjunktúra kitartása, negatív kockázatot jelent viszont a vállalati beruházások felfutása, a lakossági fogyasztás dinamikájának vártnál lassabb bővülése, illetve az államháztartási hiány miatti ikerdeficit jelensége. A konszolidációt valószínűleg az utóbbi két területen bekövetkező normalizálódás hozhatja el.