Rugalmas magyar munkaerőpiac
Az új uniós tagországok közül Magyar-, Lengyel- és Lettország, továbbá Litvánia, míg a régi tizenötök közül csak Nagy-Britannia és Írország munkaerőpiaca tekinthető nagyon rugalmasnak. A másik végletet Svédország, Dánia, Spanyolország és Belgium képviseli - derül ki a Die Pressében és a Der Standardban ismertetett tanulmányból.
A munkaerőpiac rugalmasságát többek között olyan tényezőkön mérik az osztrák szakértők, mint a bértárgyalások helyszíne. A legrugalmasabb megoldást az jelenti, ha ezek a tárgyalások vállalati szinten zajlanak; ez Nyugat-Európában egyedül Franciaországra jellemző. A munkavállalóknak kollektív szerződések által lefedett hányada az új EU-tagállamokban általában alacsonyabb (Magyarországon például 31 százalék), mint Nyugat-Európában, ahol sok helyütt 90 százalék feletti ez a ráta.
Előnyös az is, ha a munkaidő meghatározásában nagy szabadságot élveznek a cégek. Németország jó közepes minősítését például éppen az magyarázza, hogy itt igen elterjedtek a kreatív munkaidőmodellek - magyarázza Thomas Gruber, a tanulmány szerzője.
A munkanélküli-segély nagysága és folyósításnak időtartama szintén jelentős tényező a munkaerőpiac megítélése szempontjából. Luxemburg, Finn- és Svédország a korábbi bérhez viszonyítva elég magas segélyeket folyósít az állástalanoknak, ám ezt csak rövid ideig vehetik igénybe az érintettek.
Az új EU-tagországokban - Szlovákia kivételével - ezzel szemben igen alacsony munkanélküli-támogatásra számíthatnak az elbocsátott alkalmazottak. A kiadások lefaragására irányuló nyomás és a szociálpolitika ösztönzőbbé tétele miatt azonban a legtöbb EU-tagállamban csökkenő tendenciát mutat a munkanélküli-segélynek a bérhez viszonyított mértéke. Ez alól is vannak persze kivételek: Ausztriában például régóta nem változott az erre vonatkozó szabályozás és viszonylag magas a segély összege is.
