Sarkad a közelmúltban ünnepelte várossá nyilvánításának tizenötödik évfordulóját. Milyen volt akkor a város és milyen most?

A településnek kisvárosi infrastruktúrája, miliője és szellemisége van annak köszönhetően, hogy az önkormányzatiság eddigi négy ciklusában komoly városfejlesztési programokat sikerült megvalósítani. Megújultak az oktatási intézmények, új tornacsarnok, szociális otthon épült. További bővítéssel jövőre újabb harminc idős embert tudunk majd elhelyezni, és a városban két nappali nyugdíjasház is működik.

A kisváros gyenge gazdasági teljesítménye összefügg azzal, hogy a cukoripar megszűnt, miközben új befektetők nem érkeztek. Mit tudnak tenni a gazdaság élénkítése érdekében?

A jobb kondíciójú településeken az önkormányzatoknak jelentős helyiadó-bevételük van. Sajnos nálunk ennek összege alig haladja meg a hetvenmillió forintot. Különböző közmunkaprogramokkal teremtünk foglalkoztatási lehetőséget az itt élő munkanélküliek számára. Az eddigi beruházások kivitelezési munkálataiban helyi vállalkozók dolgoztak: a közbeszerzési kiírásokon azonos feltételek esetén a sarkadi cégeket, illetve azokat részesítettük előnyben, akik a legnagyobb számban vállalták a helyi munkaerő, vagy beszállítók alkalmazását.

A gazdaság dinamizálásához befektetői tőkére, jelentős létszámot foglalkoztató üzemekre van szükség. Mekkora az esély az ilyen vállalkozások letelepítésére?

A cukorgyár ipari parki címet kapott, ahol ma már 40-45 - elsősorban sarkadi és környékbeli - kis- és középvállalkozás működik. A legnagyobb foglalkoztatót egy műanyag-granuláló üzem jelenti, amelyben több mint negyvenen dolgoznak. A volt kendergyári területen egy ötven főt alkalmazó olasz cipzárgyár működik. A nagyobb agrárvállalkozók is jelentősebb munkaerőt kötnek le. Sajnos a jelentősebb befektetők Sarkadot is elkerülték. Az önkormányzatnak önmagában nincsenek hatékony befektetésösztönző eszközei, de Sarkad és térsége különleges gazdasági övezetté nyilvánításában jelentős szerepünk volt Dévaványával együtt. Bízunk abban., hogy a különleges státussal járó előnyök, illetve a hazai és a brüsszeli pályázati többletpénzek már a közeljövőben felgyorsítják a gazdasági felzárkózást. Városfejlesztési programjaink szorosan öszszefüggnek a befektetésösztönzéssel, hiszen igyekeztünk olyan infrastrukturális hátteret biztosítani, amely maximálisan megfelel a nagyobb ipari üzemek igényeinek is.

A város költségvetési főöszszege hárommilliárd forint, miközben a helyiadó-bevétel mindössze 75 millió. Hogyan lehet ilyen szerkezet mellett előteremteni a beruházásokhoz szükséges önerőt, és finanszírozni az önként vállalt feladatokat?

Pontos és precíz költséggazdálkodással lehet ezt megvalósítani. Az Állami Számvevőszék több évre visszamenőleg vizsgálta költségvetési gazdálkodásunkat: néhány kisebb adminisztratív hibát kivéve jeles osztályzatot kaptunk. Az ÁSZ szakemberei itt olyan önkormányzattal találkoztak, amely beruházásait nem hitelből, hanem megfelelő önerővel, illetve pályázati, vagy központi pénzalapokból valósította meg, és eleget tudott tenni önként vállalt feladatainak is.

Az EU-csatlakozás óta újabb pályázati alapok segítik a hátrányos helyzetű térségeket és településeket. Sarkad milyen programokat kíván megvalósítani az elérhető többlettámogatásokból?

A kistérségi szintű, közép- és hosszú távú programkészítés befejeződött. Szeretnénk minél több tervet beilleszteni a regionális fejlesztési programba. Legfontosabb számunkra a közúti közlekedés modernizálása: elérhetőbbé kellene tenni Budapestet a 44-es főút gyorsforgalmi úttá fejlesztésével, és korszerűsíteni kellene a térségi összekötő utakat és hidakat is. Fontos számunkra a békéscsabai repülőtér fejlesztése, s örülünk annak, hogy Sarkad térségéből közúton egy óra alatt megközelíthető a debreceni és az aradi nemzetközi repülőtér. Sarkad készül Románia uniós csatlakozására is. Ha "elolvad" a határ, megszűnnek az átkelőhelyek és újjáalakulnak a hagyományos nagyváradi és nagyszalontai a gazdasági és a kulturális kapcsolatok is.

Sarkad elsőként alakított ki határmenti együttműködést Románia közeli településeivel. Vannak-e kézzel fogható eredmények?

Nagyszalonta és a közigazgatási területén található 25 település kötött a sarkadi kistérség 11 önkormányzatával együttműködési megállapodást. Románia várható csatlakozási időpontjának megjelölése óta bővültek a kapcsolatok, érzékelhetőbbé vált az együttműködés a gazdasági és a kulturális életben. A határ menti környezetvédelmi, vízügyi és árvízvédelmi programok megvalósítása során kifejezetten jó a kapcsolat a két ország intézményei között, a települések jelenleg egy regionális kerékpárút építési programján dolgoznak. A PHARE határmenti együttműködést segítő alapjából a két kistérség jelentős támogatást nyert. Másfél éven belül megépülhet Békéscsaba, Doboz és Sarkad között egy külterületi kerékpárút, amely Nagyszalontára vezet.