Költségvetési forrásból nem finanszírozható az egészségügyi ellátás

Az új kelet-európai EU-tagországok kormányai nem képesek kizárólag költségvetési forrásokból fenntartani az egészségügyi ellátást, mégis nagyon lassú a magánszektor bevonása a közvetlen ellátásba és a finanszírozásba - áll az egyik vezető londoni gazdaságfigyelő ház csütörtökön kiadott térségi felmérésében.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb,nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző háza, a The Economist folyóiratot is gondozó csoport tagja - a térség egészségügyi rendszereinek szolgáltatóit, beszállítóit és kormányzati tisztviselőit vonta be az átfogó felmérésbe.

Arra a kérdésre, hogy az új tagországok kormányai képesek-e csak állami finanszírozással fenntartani az általános egészségügyi ellátást, a válaszadók 72 százaléka nemmel felelt, és csak a fennmaradó 28 százalék vélte úgy, hogy igen.

A felmérésbe bevont térségi szakértők 63 százaléka a magánszektornak az egészségügyi ellátásba történő bevonását jelölte meg válaszként arra a kérdésre, hogy mely területen látja a legnagyobb előrelépési lehetőséget az adott ország egészségügyi hálózatának általa képviselt szegmensében.

Az EIU elemzése szerint a magántőke bevonása az egészségügyi ellátásba ugyan nem általános gyógyír a bajokra, a térségi viszonyok közepette azonban a legjobban az állami finanszírozás kiegészítőjeként működhetne ez a megoldás.

A londoni gazdaságelemző ház csütörtökön kiadott 26 oldalas elemzése szerint ugyanakkor az egészségügyi ellátás kiegészítő magánfinanszírozása igen lassan indul be a térségben. A német Allianz biztosítói csoport jelen van ugyan néhány kelet-európai EU-tagállamban, a piac mérete azonban összességében igen csekély. Lengyelországban például az egészségügyi magánbiztosítókra az egészségügyi rendszer egészének finanszírozásából 1-2 százalék jut.

Lengyelország, csakúgy, mint Magyarország, inkább a hálapénz "gusztustalan, viszont jól bejáratott rendszerére" támaszkodik - áll az EIU jelentésében.

A felmérés a magyarországi hálapénzrendszert külön kiemeli. Az EIU szerint Magyarországon az orvosok havonta alig keresnek többet 600 dollárnál, "nem meglepő tehát", hogy a hálapénzből egészítik ki "vagy 30 százalékkal - és adózatlanul - jövedelmüket". Ez erőteljes ellenállást eredményez a rendszeren belüli változásokkal szemben - áll a londoni jelentésben.

Az EIU szerint vitán felül áll az a tény, hogy a kelet-európai egészségügyi rendszerek alulfinanszírozottak. Az OECD-országok éves GDP-értéküknek átlagosan 8 százalékát költik az egészségügyi ellátásra, de Németországban és Franciaországban ez az arány inkább 10 százalék körüli, ami nominálisan és fejenként 2-3 ezer dollár közötti egészségügyi kiadást jelent évente.

A kelet-európai EU-térségben a leggazdagabb Szlovénia a hazai össztermék 8,4 százalékát költi az egészségügyre, ez is azonban mindössze 821 dolláros évenkénti és fejenkénti állami kiadást jelent.

Magyarországon a 6,9 százalékos arány 452 dolláros egy főre jutó éves állami egészségügyi kiadásnak felel meg - áll az EIU londoni elemzésében. (ebroker)