Oldani kellene a függőséget
Az önkormányzati jogok és érdekek rendszeresen sérülnek Magyarországon azokban az időszakokban, amikor a pénzügyminiszter legfőbb célja a költségvetési hiány mérséklése. A kormány-önkormányzat-lakosság háromszög konfliktus feloldása érdekében az önkormányzatok központi finanszírozásban struktúraváltásra van szükség. Ha marad a jelenlegi elosztási rendszer, akkor a népszerűtlen, megszorító lépéseket a kormányok továbbra is az önkormányzatokon keresztül próbálják megvalósítani. A konfliktushelyzetet oldaná, ha minél több helyi bevétel maradhatna a településeken, és csökkenne a központi bevételek összege. A testidegen iparűzési adó helyett maradhatna helyben a vállalkozói nyereségadó 25-30 százaléka, vagy például a településen befizetett általános forgalmi adó teljes összege. S legyen szabadon felhasználható minél több bevétel a települések számára, dönthessék el az ott élők, mire fordítják a rendelkezésükre álló pénzeket, mi számukra a legfontosabb cél.
Az intézményrendszer zökkenőmentes működtetésére az önkormányzatoknak 2005-ben jóval több pénzt kell áldozniuk, mint az idén. A várható infláció, a növekvő energiaárak, a kötelező béremelések és egyéb központi előírások teljesítése Békéscsabának jövőre 500 millió forint többletkiadást okoz. Tíz százalék saját jogú bevételnövekedés mellett a költségvetés tervezett főösszege 100 millió forinttal kevesebb lesz, mint volt 2004-ben, 12,37 milliárd forintról 12,27 milliárdra csökken. Ilyen adatok mellett aligha lehet beszélni a működtetési költségek bővülő finanszírozásáról.
A kedvezőbb finanszírozás érdekében a német modellhez hasonlóan a kormánynak át kellene vállalnia a közalkalmazotti és köztisztviselői béremelések többletterheit annak érdekében, hogy az önkormányzatok ne kényszerüljenek a központi és brüsszeli támogatásokból megvalósuló fejlesztési projektek egy részének elodázására. Békéscsaba intézményrendszerében már nincsenek tartalékok, az alkalmazotti létszám minimalizálása öt évvel ezelőtt megtörtént, egy-két óvoda vagy bölcsőde összevonása minimális megtakarítást eredményezne. A bérköltségek növekedése mellett 2005-ben a kötelezően előírt, új pluszfeladatok is jelentős többletköltségekkel járnak.
A legtöbb nagyvároshoz hasonlóan Békéscsaba 2005-re a helyben maradó személyi jövedelemadó növekedésével számolt a 2002 őszén megvalósuló közalkalmazotti béremelésből adódóan. Ám az adócsökkentések miatt az szja helyben maradó összege Békéscsabán az előzetesen számított 8-10 százalékos növekedéssel szemben jövőre mindössze 1,7 százalékos lesz. A liberális gazdaságpolitikai cél megvalósult, de ki fogja kifizetni a közvilágítási számlákat? A helyben maradó szja 2,5 százalékának tervezett befagyasztása további korlátokat állít az egészséges intézményműködtetés elé.
Békéscsaba a jelenlegi ciklusban számos beruházási programot valósít meg az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén, s további új lakások is épülnek. A már tendereztetett, illetve kivitelezés alatt álló projektek az eredeti tervek szerint valósulnak meg, függetlenül a 2005-ös évi költségvetési kondícióktól. Azonban előfordulhat, hogy a még tervezés alatt álló, nem lezárt programok időben eltolódnak, a kedvezőtlenebb központi finanszírozás miatt romló költségvetési pozíció miatt.
A város kevés hitelből gazdálkodik, 12 milliárd forint költségvetési főösszeg mellett a kölcsönök összege 1,1 milliárd forint, s 2005-ben a törlesztőrészlet öszszege alig haladja meg a 300 millió forintot. További hitelekkel a beruházások tervezett megvalósítási időpontja tartható lenne, ám Békéscsaba csak stratégiai fejlesztések megvalósítása érdekében hajlandó hiteleket felvenni. Többek között ilyen lesz majd a város teljes csatornázottságát és szennyvízkezelését megoldó ISPA-program, amelynek költsége jóval meghaladja a tízmilliárd forintot és az önerő összege az egymilliárdot.
