Paul Lendvai: hazárdjáték a népszavazás

Hazárdjáték Magyarországon címmel közölt kommentárt csütörtökön a Der Standard címû osztrák napilap Paul Lendvai tollából.

A liberális újságban publikáló szerző egyebek között megállapította: a nacionalizmus gyakran alábecsült romboló erejére tekintettel kell foglalkozni a kettős állampolgárságról kiírt magyarországi népszavazással, amely körül hetek óta magasra csapnak a hullámok.

Lendvai szerint a Magyarok Világszövetségének a kezdeményezését alig vitatták meg a népszavazás kiírása előtt, az ellenzék azonnal felkarolta azt, a szociálliberális kormány pedig közönyösen, megosztottan és nem meggyőzően reagált arra. Tamás Gáspár Miklós erdélyi származású filozófus kipellengérezte mindkettő hazug természetét, és a népszavazás bojkottjára szólított fel.

A kommentátor emlékeztetett arra, hogy a trianoni diktátum óta minden negyedik magyar az anyaország területén kívül él. Az asszimiláció és a kivándorlás miatt Romániában 1,5 millióra, Szlovákiában 600 ezerre, Szerbiában pedig 300 ezerre csökkent a számuk, a külföldön élő magyarok száma 3 millió fölött lehet szerte a világon. Sokan közülük, főként az egyesületeik, üdvözlik a népszavazást.

Ha a határok megváltoztathatatlanságából indulunk ki, akkor csak a többségi nemzettel kialakított konszenzus alapján lehet megvalósítani a kisebbségi jogok elismerését, a kulturális, a nyelvi és a lehetséges területi autonómiát - mutat rá Lendvai. - Mivel a határrevízió nem jön szóba, a hatékony kisebbségvédelem az adott ország belpolitikai helyzetétől, a többség és a kisebbség, valamint a többség és a kisebbség anyaországa közötti viszonytól függ. Éppen ezért figyelmeztetnek a népszavazás ellenzői a szomszédos népekhez fűződő kapcsolatok megmérgezésének a következményeire, valamint a negatív nemzetközi hatásokra.

A cikkíró szerint együtt kell élni a múlt Trianon-sebeivel, anélkül azonban, hogy az ember azok foglya maradna, és azokat folyvást belpolitikai aprópénzre váltaná.

A kommentátor idézi Valki László nemzetközi jogászt, aki a népszavazást rossz időpontban feltett rossz kérdésnek minősítette, amely sérti a magyar állam érdekeit, és csúnyán megtéveszti a határokon kívüli magyarokat. Egy "igen" esetén ugyanis nem csak egy útlevélről, hanem mindazokról a jogokról szó van, amelyeket a Magyarországon élő magyar állampolgárok élveznek. Ha az igent mondók kerülnek többségbe, a parlamentnek kétharmados többséggel megfelelő törvényt kellene hoznia.

A következmények nem láthatóak előre sem Magyarországon, sem pedig Közép-Európában.

Lesz-e tömeges áttelepülés Magyarországra? Ki tud felelősséget vállalni a rendkívül nagy anyagi terhekért? Mi történik azokkal, akik maradnak, és a többségi nemzet gyanúsnak tekintené őket? Lendvai emlékeztetett arra, hogy az EU keretében már biztosított Szlovákia és Szlovénia állampolgárai számára a szabad mozgás, és két-három éven belül a Romániában élő magyarok is ugyanilyen szabadon utazhatnak Európában.

A népszavazás éppen az EU-ra tekintettel bizonyulhat bumerángnak. A hazardőrök azt remélik, hogy a következő választásokon jelentősen növekedni fog a reájuk leadott szavazatok száma. A maximális kisebbségvédelem útja azonban csak az európai konszenzuson keresztül vezet - mutatott rá a Der Standard kommentátora. (nol)