Jövőre Magyarország gazdasága a nálunk dinamikusabb többi visegrádi országhoz hasonlóan némiképp gyorsulhat - áll az ENSZ világgazdasági és társadalmi jelentésében. Úgy tűnik, a némiképp csillapodó, de folytatódó világgazdasági konjunktúra nem bizonyul elég erősnek a több régióban rendkívül magasnak számító munkanélküliség leküzdésére, aminek hátterében részben strukturális okok állnak.

Erőteljes gazdasági expanziót hozhat a 2005-ös esztendő a kelet-közép-európai és balti államok számára - jósolja az elemzés. A nemzetközi szervezet másokhoz képest visszafogottan vélekedik a magyar GDP idei alakulásáról, amelynek ütemét 3,25 százalékra teszi. Jövőre némileg gyorsabb, 3,75 százalékos dinamikát prognosztizál.

A régió GDP-je jövőre a világgazdasági átlagot 1 százalékponttal és az idei teljesítményét is meghaladóan, akár 4,5 százalékkal is bővülhet. Ebben elsősorban a fő felvevőpiacnak számító nyugat-európai övezet élénkülése játssza a szerepet. A tavaly és az idén - részben a vállalati tevékenységek idetelepítésére visszavezethető okból - megugró beruházások következtében jól teljesítő exportszektor lehetővé teszi ennek a lehetőségnek a kiaknázását. Habár az EU-csatlakozással vonzóbbá váltak ezek az országok a külföldi működő tőke számára, és - főként az infra-

struktúra-fejlesztés, a környezetvédelem és a mezőgazdaság terén - egyre nagyobb uniós forrásokhoz juthatnak, vannak nehézségek. Ilyen az elemzés szerint az egyes vállalatok, szektorok állami támogatásának leépítése, illetve az euró átvételére való felkészülés.

A világ GDP-jének növekedési üteme 2005-ben enyhén mérséklődhet, de még így is erőteljes lehet a dinamika. A konjunktúra fennmaradására utaló jel, hogy nem csak az Egyesült Államok lesz a "motor", a többi között s főként Kína és India is húzóország lesz. A triád - USA, EU, Japán - tagjai közül egyedül azonban csak az Európai Unió gazdasága bővülhet.

Első látásra meglepőnek tűnik, hogy a gazdasági ciklus felfelé ívelő szakaszában az egész világban fennmarad a magas munkanélküliségi ráta - emeli ki a tanulmány. Ez egyrészt a termelékenység növekedésének tudható be, de a fejlett államokban fontos tényezőként jelenik meg a fokozódó gazdasági integráció is. A vállalatok alacsonyabb bérigényű, képzett munkavállalókkal bőségesen ellátott régiókba telepítik ki tevékenységeik egy részét. De az állástalanságnak van egy strukturális munkaerőhiányra visszavezethető vetülete is: kevés a jól képzett szakember. (VG)