Rögös marad az euróig vezető út
A határidő a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor a tagállamok 2007 márciusában közlik a 2006-os évre vonatkozó deficitadatokat, a magán-nyugdíjpénztári befizetések már nem szerepelhetnek az államháztartási egyenlegben. Az átmeneti időszak esetleges meghosszabbítása eddig nem került szóba - közölték az unió statisztikai hivatalánál.
Ismert, hogy Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette: az Eurostat Magyarország számára engedélyezte, hogy december 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket - Svéd- és Lengyelországhoz hasonlóan - államháztartási bevételként könyvelje el. Ezáltal az éves deficit jelentősen, 0,8-1 százalékponttal csökkenne az eddig használt metodikával kihozott számokhoz képest, azaz látszólag könnyebben lehetne teljesíteni az euróátvétel feltételéül szabott maastrichti kritériumokat. (VG, 2004. november 18.)
A kormány az aktualizált konvergenciaprogramban a 2008-ig tartó időszakra már a korrigált adatokat szerepelteti, továbbá vállalja, hogy 2008-ra teljesíti az euró átvételének feltételeit, és két év múlva a közös pénz felválthatja a forintot - nyilatkozta lapunknak Pichler Ferenc. A Pénzügyminisztérium sajtófőnöke hozzátette: ezentúl a kérdéses időpontig csak az új módszertannal készült adatokat teszik közzé. Az ügyben azonban Pichler szerint a végső szót 2007 márciusában az Európai Bizottság mondja majd ki, az Eurostat javaslatára. A sajtófőnök emlékeztetett arra is, hogy a stabilitási és növekedési paktum reformjavaslatai közé - magyar kezdeményezésre - felkerült egy olyan indítvány, melynek értelmében az államháztartási hiány megítélésekor szempont lesz, hogy az adott ország átesett-e már a nyugdíjreformon.
Valószínűleg az unió majd később is elfogadja a korrigált számokat - véli Barcza György. Az ING Bank vezető elemzője szerint erre utal, hogy az EU pénzügyminisztereiből álló Ecofin-tanács legutóbbi ülésén a nagyobb államok, így Nagy-Britannia, Francia-, valamint Olaszország is támogatta a kezdeményezést. Az azonban kérdéses, hazánk betartja-e a tervezett számokat - emeli ki Barcza. Egyrészt a régióban Magyarországon a leginkább választásiciklus-függő a büdzsé alakulása: a korábbi tapasztalatok alapján a választási és az azt megelőző évben összességében 2-3 százalékponttal emelkedik a deficit a választási ciklus középső esztendejéhez képest. Másrészt a korrekcióval lényegében egy százalékpontos lazításra van tér, és bár a PM váltig állítja, hogy nem költhet ennyivel többet az állam, a döntés mégis a politika kezében van.
