A kelet a nyerő Európában
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) 223 területi egység adottságait elemezte a 2000 óta mutatott és a 2006-ig várható növekedés, a lakosság képzettsége, a piacméret, illetve az uniós fejlesztési támogatásokra való kilátás figyelembevételével.
Az adott szempontok szerinti, erős kelet-európai helyezésekre jellemző, hogy az első harminc régióban csak három olyan van, amely nem a nyolc volt szocialista államban található. A CEBR vezetője a sorrendet kommentálva - a munkaerő jó képzettsége mellett - meghatározónak minősítette az erősen versenyképes bérszínvonalat. Doug McWilliams úgy vélekedett, hogy az általuk kimutatott, erős kelet-európai növekedési potenciál várhatóan újragondolásra készteti a nyugat-európai körzetek rehabilitációs és regenerációs programjait előkészítő szakembereket. A jelentést kommentálva a Financial Times idézi Willem Buietert, az EBRD vezető közgazdászát, aki megerősítette, hogy az új, keleti tagállamok számos körzetében javulnak a gazdasági kilátások.
Az egyes országok valamenynyi térségének összesített kilátásai alapján Litvánia vezeti a sort, amelyet Szlovákia, Lett- és Magyarország követ. Az első tíz között a régi tagállamokból csak Írország (hatodik helyen) és Dánia (tizedik helyen) található. Olyan rangos ipari államok, mint Svéd-, Német-, Franciaország, Ausztria, Hollandia csak a lista 17-21. helyén állnak (az adott sorrendben). A 25 tagállamból Olaszország az utolsó előtti helyre szorult, Máltát megelőzve. A régiók sorát egyébként Korzika zárja, ahol - a felmérés szerint - kicsi a helyi piac mérete, gyenge a képzett munkaerővel való ellátottság és csekély az uniós fejlesztési támogatás.
