Deficitlefaragást vár el az unió
A kiszivárgott híreknek megfelelően az EU-s pénzügyminiszterek tanácsa keddi brüsszeli ülésén helybenhagyta az Európai Bizottság elmarasztaló véleményét a görög és a magyar költségvetési hiány túlzott mértékéről, és a kialakult helyzet korrigálására szólított fel. Az eurózónában is tag Görögország esetében ez egy hónapon belüli bizottsági ajánlást von majd maga után, valamint azt, hogy amennyiben a görög kormány ezt követően sem tesz látható lépéseket, úgy végül pénzügyi szankciókat is kiróhatnak Athénra. A magyarokat ért elmarasztalás egyelőre csak elvi jellegű, aminek semmilyen jogi vagy pénzügyi következménye nincs.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter utóbb sajtóértekezletén úgy vélte, hogy a miniszteri tanács értékelése sokkal árnyaltabb, mint az Európai Bizottságé volt. Míg az előbbi csakis egyetlen tényezőre - a hiány nagyságára - összpontosított, addig a tanácsi vélemény tágabb összefüggéseiben, a gazdaság egészét tekintve vizsgálja a helyzetet. Az ülésről kiadott közlemény egyebek között leszögezi: "A tanács elismeri, hogy a magyar kormány egy sor kiegészítő intézkedést hozott. Ezek? hozzájárultak ahhoz, hogy a költségvetési hiány jelentős mértékben csökkent a 2004. évi büdzsében", illetve "kedvezőbb és fenntartható irányt szabtak a gazdasági növekedésnek".
Mindez azonban nem volt elegendő - állapították meg ugyanakkor Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter elnöklete alatt a miniszterek, és ezért a túlzott hiánynál esedékes döntést hozták. Olyan tagországnál, amelyik nem része az eurózónának, ez azzal jár, hogy a bizottság hamarosan ajánlásokat tesz majd a magyar kormánynak a hiány csökkentése érdekében.
Draskovics szerint a tanácsi vélemény visszaigazolta a magyar kormány közelmúltban tett erőfeszítéseit, amiket a maga részéről úgy jellemzett, mint jelentős makrogazdasági kiigazítást, amelyik a korábbi lelassult és egészségtelen gazdasági növekedést új, egészségesebb növekedési pályára állította. Az előző növekedés még alapvetően a reálbérek emelkedésén alapult, a jelenleginek már a beruházás és az export a motorja - mutatott rá. Egy ilyen mértékű beavatkozásnál a deficit az eszköz, amelynek adott szinten tartása nem lehet öncél - vélte, hangsúlyozva egyúttal, hogy mindeközben maga a költségvetési hiány is csökkent: tavaly 0,8-0,9, az elmúlt két évben összesen 3,9 százalékponttal. Ez utóbbi szavai szerint egyedülálló az EU-országok körében.
Draskovics egyúttal úgy látta, hogy a hogyan továbbot illetően sincs véleménykülönbség a magyar kormány és az EU miniszteri tanácsa között. Tartani kell a konvergenciaprogramot, folytatni a költségvetési konszolidációt és határozott strukturális reformokat kell végrehajtani, ami úgymond nagy bátorságot igényel a kormánytól, illetve nagyobb együttműködési készséget és hosszabb távú gondolkodást a közvéleménytől (mint fogalmazott: az utóbbiba a politikai közvéleményt is beleérti).
A pénzügyminiszter jelezte végül: a magyar diplomácia továbbra is lobbizik annak érdekében, hogy EU-szinten ismerjék el az átfogó nyugdíjreformok költségvonzatának különleges helyzetét. Szerinte az ilyen intézkedést hosszabb távon is külön kellene kezelni, hiszen közgazdasági tartalma más, mint sok egyéb, a kiadási oldalt növelő tételnek. Nem teremt többletkeresletet, nincs semmilyen inflációs hatása - mutatott rá példaként, és hangsúlyozta egyúttal, hogy az eredetileg magyar, lengyel és szlovák részről együtt benyújtott ez irányú javaslat újabb támogatókat szerzett. A mostani ülésen egyértelművé vált, hogy Svédország is mögéje állt, egyetértését jelezte Csehország és Málta is, és szavai szerint több más, nagyobb, a kérdésben e percben nem érintett tagállam megfontolásra érdemesnek ítélte a felvetést.
