Egy orosz oligarcha tekervényes útja a világpiacra

Az 55 éves moszkvai üzletember - akinek vagyonát 1,7 milliárd dollárra becsülik - eddig a Szisztyema 75 százalékos részvénycsomagját birtokolta. A fennmaradó 25 százalék magánszemélyek, illetve az igazgatótanácsi tagok birtokában volt. Formálisan tehát az államnak semmi köze ehhez a sikertörténethez. Valójában azonban Jevtusenkov a háttérben mindig szoros - kifejezetten korrupciós - kapcsolatokat ápolt az orosz politikai elittel. Sokáig őt tartották a Jurij Luzskov főpolgármester körül kialakult moszkvai gazdasági maffia "keresztapjának". Ez így is volt: a kinyúlt pulóverében naponta tucatnyi megbeszélésre száguldozó, szakadt értelmiségire emlékeztető szemüveges férfi soha nem hiányozhatott a volt szovjet köztársaságokban (többek között az olajügyekben kulcsfontosságú Adzsáriában és Ukrajnában) gigantikus befektetéseket eszközlő főpolgármester repülőgépéről, ha az az euroatlanti világ valamely fővárosa felé vette az irányt.

Idővel azonban Jevtusenkov megelégelte a személye iránti figyelmet (reakcióiból ítélve életveszélyesen meg is fenyegethették), ezért a háttérbe vonult. Luzskov mellé - a leplezetlenül fő oligarcha helyére - a főpolgármester felesége, Jelena Baturina került. Jelenleg ő Oroszország egyik leggazdagabb nagyvállalkozója. Amióta azonban az üzemeltetők hibájából - sok ember pusztulását okozva - leégett az asszony tulajdonában lévő hatalmas vízipark, Luzskov őt is visszavonta az első sorból.

Ezután született a Szisztyema feltőkésítésének ötlete. A világ tőzsdéin ma mintegy 150 orosz cég van jelen, ám egyik sem folytat közülük olyan szerteágazó tevékenységet, mint a csúcstechnológiával, ingatlannal, biztosítási üzletággal, áruházi kereskedelemmel és főleg telekommunikációs üzletággal foglalkozó Szisztyema. A holding hosszú ideje töretlen szárnyalását mi sem illusztrálja jobban, mint hogy 2004-ben egyedül az utóbbi ágazat 81 százalékos profitot termelt. 8,1 millió részvénye mellé ezért - az orosz pénzügyi felügyelet engedélyével - a Szisztyema decemberben újabb 1,5 millió részvényt bocsátott ki. Ezt a részvénycsomagot a hazai hatóságok állítólag folyamatban lévő hozzájárulásával - két tekintélyes nyugati pénzintézet, a Credit Suisse First Boston és a Morgan Stanley közvetítésével - blue-chippé akarják tenni a londoni tőzsdén.

A Szisztyema magas rangú tisztviselője szerint a holding vezetői azért döntöttek a február eleji kibocsátás mellett, mert a téli vakációról visszatérő befektetők kockáztatásra ösztönző friss energiáira, lélektani aktivitására számítanak. A színfalak mögött jelenleg gőzerővel folyik a potenciális befektetők tájékoztatása az orosz holdingról, a várható árfolyamról és a kihelyezés körülményeiről. A kéthetes akciót követően kezdi el a két bank a vételi ajánlatok begyűjtését, és a tervek szerint február elejére végeznek is vele.

De mire kell Jevtusenkovnak a másfél milliárd dollár? Persze mindig jó, ha van némi pénz a háznál, de az orosz gazdasági életben soha nem ez az egyedüli szempont. A Szisztyema is azért vállalkozott a bonyolult részvénykibocsátásra, mert "nagy ugrásra" készül. Moszkvában minden nap várható a Szvjazinveszt telekommunikációs holding 75 százalékos állami tulajdonú részvénycsomagjának áruba bocsátása. Fradkov miniszterelnök - akinek politikai sorsát az dönti el, végre tudja-e hajtani Putyin elnök tavaly kiadott látványos, ám teljesen irreális parancsát az orosz GDP megduplázására 2010-ig - állítólag már aláírta az utasítást a Szvjazinveszt eladására.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a millióknak járó szociális kedvezmények nyugdíj-kiegészítéssé változtatásáról most életbe lépett 122. számú törvény Oroszországban Putyin uralomra jutása óta soha nem látott tömegtüntetéseket indukált. Az idős emberek a hatalmas birodalom megannyi városában elbarikádozzák az utakat, "ukrán mintára" blokád alá vonják a helyi adminisztráció épületeit. Tula városában a feldühödött öregasszonyok félig agyonverték az ottani helyiérdekű vasút kalauzát, amiért az pénzt kért tőlük az ez idáig ingyenes jegyért. A Moszkva környékén különösen heves forrongás miatt az állami duma képviselői rendkívüli ülésszak összehívását követelik.

Sokan úgy vélik, Putyinnak nem lesz más választása, mint a Fradkov-kormány gyors menesztése. Igaz, az orosz elnök soha nem az elemzők bombabiztos prognózisainak megfelelően lép. Most azonban kénytelen egy ilyen, vagy ehhez hasonlóan látványos gesztussal megerősíteni helyzetét, mert a Jukosz-ügy és az ukrajnai elnökválasztásba való durva orosz beavatkozás miatt a Putyin nevével fémjelzett rendszer presztízse eddigi történetének mélypontjára süllyedt: a világsajtóban mostanában Szaddám Huszeinhez, Pinochethez, Sztálinhoz és Hitlerhez hasonlítják azok, akik korábban nyugatos reformerként ünnepelték.

Mihail Fradkov menesztése esetén pedig a Kreml elnöki adminisztrációjából irányított - és távolról sem csupán a Jukosz durva expropriációjára szorítkozó - nemzeti vagyon újraelosztását jegelni kell. Ha azonban a Szisztyemának addig sikerül kijutni a világpiacra, az az orosz gazdasági élet sikertörténetévé válhat.