Kötött segélyhitelezési javaslatok
Az idén 650 millió forint van a kötött segélyhiteles konstrukciók kiadásaira a költségvetésben, amihez hozzáadódik a tavalyiból megmaradt 260 millió. Ennek terhére számos munka körvonalazódik. Így például a bosznia-hercegovinai brckói víztisztítóprojekt, amely a hasonló tuzlaival együtt (e kettőre már megszületett a két kormány közötti keretmegállapodás) összességében mintegy 14 millió euró értéket képvisel. Iskolák építésére Montenegróban e konstrukcióban durván 15 millió euró használható fel, míg egy vietnami erőműprojekt értéke 50 millió dollárra tehető - tudtuk meg Závoczky András Pétertől, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztályvezetőjétől. Ami az egyes projektek státusát illeti: a brckóiról még zajlanak a pontosító tárgyalások. A montenegróiról - a legutóbbi decemberi budapesti tárgyalások után - még folyik az egyeztetés a konkrét pénzügyi és technikai részletekről, a vietnami fejlesztés esetében pedig várják a partner visszajelzését. A munkáról a Transelektro évek óta tárgyal az indokínai országgal, tavaly év végén új lendülettel s immár azzal az elképzeléssel, hogy kötött segélyhitelezés formájában valósítják meg.
Ennél kezdetlegesebb stádiumban vannak a múlt heti magyar felajánlás keretében megvalósulható projektek. Závoczkytól megtudtuk, az elmúlt napokban értesítették az érintett délkelet-ázsiai országokat a kormánydöntésről, hogy Magyarország négymilliárd forint (mintegy 18 millió euró) értékben kész kötött segélyhitel-konstrukcióban segíteni a katasztrófa sújtotta területeken a létfontosságú infrastrukturális létesítmények működőképességének helyreállítását. Ezzel párhuzamosan megkezdték a magyar vállalati kör javaslatainak összegyűjtését. Máris több cég jelentkezett a felhívásra: elsősorban víztisztítókat, mobil orvosi rendelőket s olyan technológiát ajánlottak, amellyel gyorsan felépíthetők falvak. A cégek az Eximbank Rt.-nél jelentkezhetnek ajánlataikkal, de a GKM is kész információt szolgáltatni a hozzá fordulóknak. Závoczky emellett azt ajánlja a magyar vállalatoknak, hogy lépjenek kapcsolatba az érintett országok itteni diplomáciai képviseleteivel, hiszen a végső szót a kedvezményes kölcsön felvételéről éppen úgy az érintett országok mondják ki, miként azt, hogy mely vállalatra bízzák majd a munkát.
Ám a magyar cégeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy gyors eredményt nem lehet várni. Hiszen - s ez természetes - az érintett délkelet-ázsiai országok először a segélyeket igyekeznek majd kihasználni, s ezt követően vizsgálják inkább meg a kölcsönök lehetőségét.
