Ma iktatják be másodszor Busht

Két és fél hónappal azután, hogy az amerikai választók (kis többséggel) biztosították a folytatás lehetőségét Bush elnöknek, a közvélemény-kutatások ismét a megosztottságot tükrözik. Az elnök tevékenységével általában alig 52 százalék elégedett (újraválasztott elnököknél ez általában hatvan százalék szokott lenni), de ugyanennyien kifogásolják azt, ahogy a gazdaság ügyeivel foglalkozik - a The Washington Post és az ABC televízió felmérése szerint. Még magasabb azoknak az aránya, akik elégedetlenek a költségvetés magas hiányával (58 százalék), míg 54 százalék a bevándorlási politikában, 51 pedig az egészségügy kezelésében talál kifogásolnivalót. Mindez nem gátja annak, hogy az elnök megpróbálja megvalósítani a választási kampányban és azóta is többször kifejtett programját.

Ha Bush első elnökségének öröksége a hatalmas költségvetési deficit, a másodiké a gazdasági pillérek megingatása lehet - véli a The Economist brit gazdasági hetilap. Az elnök, arra hivatkozva, hogy Amerikát akarja a világ leginkább üzletbarát helyévé változtatni - egyebek között azáltal, hogy létrehozza a "tulajdonosi társadalmat" -, egész sor olyan társadalmi reformot kíván bevezetni, amelyeknek súlyos költségvetési és gazdasági következményei vannak.

A reformok között első helyen szerepel a kártérítési pereskedésé, másodikon a nyugdíjrendszeré azzal, hogy az állami rendszeren belül bevezetnék a magánszámlák gyakorlatát. Szó van még egy újabb adóreformról, a legfelső szintű bíráskodásnak az eddigieknél is konzervatívabbá tételéről (új kinevezések révén) és vendégmunkásprogrammal kiegészített (könnyített) bevándorlási törvényről. Elemzők szerint a nyugdíj- és egészségügyi kiadások már most is a költségvetés felét veszik igénybe, s távlatilag ezek a költségek nagyobb részt fognak a GDP-ből kihasítani, mint ma maga a büdzsé.