Magántőke az egészségügyben
Szükség van a magántőke ellenőrzött bevonására az egészségügybe - jelentette ki a tárca vezetője. Rácz Jenő szerint folytatódhat az alapellátás privatizációja. A háziorvosok egy 2000-ben hozott jogszabály szerint ugyan alanyi jogon megkapták a praxisjogot, de a rendelők és azok berendezései nagyobb részben a települési önkormányzatok tulajdonában maradtak. Ám a törvények lehetővé teszik, hogy a működtetés mellett megszerezzék az ingatlanok tulajdonjogát is.
A miniszter hangsúlyozta: 25 milliárd forint összegű kedvezményes hitellel ez évben folytatódik a magánosítás, megkezdődhet a szakrendelői privatizáció. A tervek szerint az ott dolgozók a munkavállalói résztulajdonosi program mintájára tulajdonrészt vásárolhatnak a rendelőkben. A hitelt a Magyar Fejlesztési Bank folyósítja.
Rácz Jenő kifejtette: több száz milliárd forintnak megfelelő uniós forrásra is számíthat az egészségügy; a pénzt az elmaradottabb régiók infrastruktúrájára fordítják. Így az észak-magyarországi és a keleti országrész intézményei számíthatnak a forrásokra. Szükség van például a daganatos betegeket ellátó intézmények bővítésére és a szív-ér rendszeri betegségek korszerű kezelését szolgáló hemodinamikai laboratóriumok kialakítására.
Az egészségügyi ellátórendszer harmadik szintjén lehetséges magánosítással kapcsolatban a miniszter kijelentette: továbbra sem jön szóba a kórházak eladása, ám azok korszerűsítéséhez, a drága orvosi műszerek beszerzéséhez szükség van a magántőke kontrollált bevonására. Erre eddig is lehetőség volt. Példa rá a 90 százalékban magánkézben működő művese-szolgáltató hálózat. E területen több mint tíz éve alakult az első magánszolgálat; mára meghaladta a tízmilliárdot a műveseszolgálatok kiépítésébe befektetett magántőke.
Rácz Jenő hangsúlyozta: vannak olyan egészségügyi szolgáltatások, amelyek sosem kerülnek magánkézbe. Köztük említette a mentést, a vérellátást. (NTE)
