Magyarok rohama Bécsben
A Bécs melletti Shopping City Südben (SCS) 2004 karácsonyát megelőzően minden eddiginél több magyar vásárolt - közölte lapunkkal Manfred Buchacher sajtószóvivő, s hozzátette: nem elsősorban az árfolyammozgások motiválják az ausztriai bevásárlást, hanem a széles választék, a lehető legaktuálisabb kínálat. Európa második legnagyobb bevásárlóközpontja 2004 nyarán végzett - a májusig vezetett áfa-visszaigénylési adatokon alapuló - felmérést a vásárlóközönségről. E szerint a magyarok, csehek és szlovákok átlagosan 220-260 euró közötti összeget költenek el egy vásárlás során, míg például a románok ennek kétszeresét hagyják ott a kasszánál. Ez azonban nem a vásárlóerő különbségét jelzi, hanem azt, hogy Romániából ennél kisebb tétel miatt nem lenne érdemes a hosszú utat megtenni. Kelet-Közép-Európából elsősorban a márkahű, nagyobb vásárlóerővel bíró fogyasztói rétegek látogatnak az SCS-be, és jellemzően ruházati cikkeket, illetve elektronikai termékeket keresnek.
Az új uniós tagországok polgárainak vásárlóereje számottevően erősödött, ennek köszönhetően egyre inkább érezni lehet jelenlétüket a kereskedelemben - idézi a Bloomberg Radek Malyt, a Citibank prágai elemzőjét. Ez akkor is igaz, ha az átlagkereset a térségben még mindig csupán egyötöde körül van a 4 ezer dolláros németországi szintnek.
Az idegenforgalomban is érezhető a kelet-közép-európaiak aktivitása. Milena Valová, a prágai Matylda s. r. o. utazási iroda tulajdonosa a Bloombergnek elmondta: a 2004-es karácsonyi szezonban az előző évekhez viszonyítva jócskán megnőtt a kereslet a bécsi, nürnbergi, passaui vagy éppen drezdai bevásárló-utak iránt.
A zloty tavaly az euróval szemben 15, a dollárral szemben pedig nem kevesebb mint 25 százalékkal erősödött, és ezzel kiérdemelte a világ legjobban teljesítő valutájának címét. A forint az euróval szemben hét, a dollárral szemben 16 százalékkal ért többet december végén, mint január elején. A cseh és a szlovák korona is majdnem ekkora ütemben erősödött 2004 folyamán. Ehhez a térség jegybankjai is hozzájárultak azzal, hogy magasan tartották a kamatlábakat, növelve a forint, a zloty és a koronák vonzerejét.
Túlzás lenne azt állítani azonban, hogy a bevásárlóturizmus, melyet az erős forint is támogathat, a külső egyensúlyra komoly hatással lenne. A jelenség tömegesen csak a határszélen fordul elő, nemzetgazdasági súlya tehát nem nagy. Ezenkívül a beszerzett termékek jellemzően akkor is importból származnának, ha azt belföldön szereznék be a háztartások. A legjelentősebb feltehetően a benzinturizmus költségvetési bevételeket mérséklő hatása, hiszen az üzemanyagárak adótartalma igen magas.
