Magyarország mégsem maradt le?
Megalapozatlanok azok a vélemények, amelyek szerint Magyarország sereghajtó lenne az újonnan csatlakozott tagállamok között, ugyanis a hazai gazdaság a többiekhez hasonlóan teljesített tavaly - derült ki Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet igazgatójának szavaiból.
Kivételek persze a balti államok, tette hozzá Inotai, azonban a magyarázat itt a nálunk alacsonyabb fejlettségben van. A számokra kitérve elmondta, hogy a GDP növekedése Magyarországon négy százalék volt tavaly, míg Csehországban 3,9 százalék, Szlovéniában pedig 3,2 százalék. A vásárlóerő paritáson számolt egy főre eső GDP-t illetően - az EU 15-öket száz százaléknak véve - Szlovénia 72 százalékon, Csehország 65 százalékon áll, Magyarország pedig a harmadik 56 százalékos mutatóval.
Szintén az elsők között szerepelünk az export és a beruházások növekedési ütemét tekintve, de nem panaszkodhatunk hat százalékos munkanélküliségi rátánkra sem, mivel Csehországban tíz százalék felett áll, Szlovákia 14.4 százalékos, s Lengyelország húsz százalék felé közelít.
Ugyanakkor viszont hátul kullogunk az eredményszemléletű államháztartási hiányt tekintve, az eladósodottsági fokot illetően, valamint az inflációs versenyben sem állunk jól a tavalyi 6,8 százalékkal - mondta Inotai a Tőzsdefórumnak.
Adóreformra - az áfakulcsok és a munkáltatói terhek csökkentésére, az iparűzési adó eltörlésére - szükség van, a versenyképesség javítása azonban távolról sem kizárólag a közterhek mértékén múlik. Az Index által megkérdezett szakértők az előbbiekben egyetértenek, arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy valóban visszaesett-e Magyarország a régió többi országához képest, vagy "csak" az történt, hogy a gazdasági versenyben korábban lemaradt országok egy alacsonyabb szintről ma értelemszerűen nagyobb növekedést produkálnak.
"Nem egészen igaz, hogy Magyarország háttérbe szorul az EU-hoz most csatlakozott, illetve a régió országainak versenyében" - mondta az Indexnek Novák Tamás, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa. Hangsúlyozta: nem szabad e kérdésben rövid távú összehasonlításokra hagyatkozni. Ha az elmúlt tíz-tizenöt évet vesszük alapul, azt láthatjuk, hogy a térségre erősen ható nyugat-európai konjunktúra, illetve dekonjunktúra alakulásától bizonyos értelemben függetlenül a szlovén, a magyar, a cseh és a lengyel gazdaság képes volt a legnehezebb időszakokat is a legstabilabb növekedéssel átvészelni.
Az 1991-2004 közötti gazdasági növekedés átlagát tekintve Magyarország a harmadik helyen áll: a GDP 1,65 százalékos növekedésénél csak Lengyelország (3,38) és Szlovénia (2,16) produkált többet, míg például Csehországban csak 0,9 százalékos a mutató több mint tíz éves átlaga. A mostanában sokszor "bezzegországokként" emlegetett balti államokkal kapcsolatban Novák Tamás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi, kiemelkedő gazdasági növekedési adataik főleg annak köszönhetőek, hogy ezek az országok csak a kilencvenes évek közepétől indultak fejlődésnek, előtte egyes években rendkívül nagy visszaesést produkáltak. Márpedig az alacsonyabb szintről induló fejlődésnél szinte természetes a nagyobb ütem. (Tőzsdefórum-Index)
