Napirenden az egykulcsos áfa

Az általános forgalmi adó tervezett csökkentése a legtöbb cég versenyképességét javítaná, és csak a főleg kedvezményes kulcsú termékeket forgalmazók esélyeit rontaná. A már javában zajló háttérszámítások szerint viszont az államháztartás bevételeiben mintegy 400 milliárd forint bevételkiesést eredményezne. Éppen emiatt gyakorlatilag megvalósíthatatlannak nevezték Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykulcsos áfára vonatkozó bejelentését pénzügyminisztériumi forrásaink.

Ismereteink szerint erre az eredményre az egységesen, 19 százalékos kulcs bevezetésének hatásvizsgálatakor jutottak a szakemberek, amikor is a 25 százalékos normál kulcsot s az 5, valamint 15 százalékos kulcsokat is erre a szintre változtatnák.

Lapunk becslése szerint a jelenlegi három kulcs helyett 22 százalék körüli áfakulcsot eredményezne a mostanival megegyező költségvetési bevételt - változatlan fogyasztási viselkedés mellett. Hozzá kell azonban tenni, hogy egy ilyen lépés differenciáltan érintené az egyes iparágakat, hiszen amíg a jelenleg 5 százalékos kulcs hatálya alá tartozó gyógyszerek, könyvek ára drasztikusan, a középső, 15 százalékos forgalmi adóval terhelt élelmiszerek, háztartási energia - kivéve az áram - pedig kismértékben drágulhat, addig a legtöbb terméknél mérsékelt árcsökkenés következhet be, ez pedig a vásárlási szokások módosulását eredményezheti.

Az Európai Unió legtöbb országában kétkulcsos áfarendszer van érvényben, de a magyarországi szisztémával nem a három kulcs miatt van baj - véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. A tagállamok többségében az általános adókulcs 20 százalékhoz közeli, míg nálunk 25 százalékos. Versenyképességi szempontból 19-20 százalékos kulcs lenne indokolt, amelyet úgy is el lehetne érni, hogy első lépésben néhány százalékponttal mérséklik a normál kulcsot, a 15 százalékos eltörlésével párhuzamosan. Erdős úgy látja: megvalósítható lenne egy év közbeni áfareform is, azonban fontos, hogy inkább legyen átgondolt a reform, mint gyors.

A helyi iparűzési adó esetében szakmai akadályok helyett inkább politikai jellegűekkel kell megbirkózni: a kisebbik kormánypárt ugyanis eddig elzárkózott ezen adónem csökkentésétől - nem titkoltan budapesti pozíciói miatt. A PM szakemberei itt is a bevételkiesésre hívják fel a figyelmet: amennyiben csökkennek a helyiadó-bevételek, akkor normatív alapon kellene a kieső összeget pótolni, amire egyelőre nem látszik fedezet. Ha pedig a helyi adózást nyereség alapúra állítanák át, az erős torzulást eredményezne az önkormányzati bevételekben. A főváros bevételei jelentősen megnőnének, ugyanis a legtöbb nyereséget ott mutatják ki.

Ismereteink szerint a tárcának ezért nagy fejtörést okoznak a miniszterelnök minapi bejelentései - ahogyan a házban emlegetik: ötletbörzéje. Ennek ellenére a PM apparátusa dolgozik a megoldáson, ám egyelőre csak néhány kisebb, jellemzően a tb-rendszerben bekövetkező változás körvonalazódik.