Növekvő gazdasági szabadság
A neves amerikai lap és az alapítvány szakértői immár 11 éve számítják ki azt az indexet, amely a fiskális terhektől a szabályozói környezetig tíz különböző összetevőt vesz figyelembe. A 2005-ös kiadásban Magyarország 2,40 pontos eredményt ért el, ami 0,20-dal alacsonyabb - vagyis ennyivel jelez nagyobb szabadságot - a 2004-es értéknél.
Ennek köszönhetően hazánk a világ 35. legszabadabb gazdaságának számít, míg egy évvel korábban még a 43. helyen állt a 155 ország versengésében. A viszonylag jelentős változást a fiskális és a monetáris politika liberalizálása magyarázza: az amerikai szakértők 2004-ben e két tényezőt 3, az idén azonban már 2 pontra értékelték. A kormányzati intervenció, a külföldi beruházások, a bankszektor és a tulajdonjogok terén mindkét évben 2 pontot kapott az ország, míg a kereskedelem, az árak, a bérek, a szabályozói környezet és az informális gazdaság továbbra is a 3 pontos sávban van. Érdemes persze azt is tudni, hogy 2001-ben és 2002-ben a mostaninál is szabadabbnak találtatott a magyar gazdaság. Az akkori 2,38, illetve 2,23 pontos eredmény 2003- 2004 folyamán kúszott fel fokozatosan 2,60-ra.
Több kelet-közép-európai ország a magyarhoz hasonló ütemű, sőt annál is jelentősebb előrelépést könyvelhetett el 2004 folyamán. Lengyelország 0,27, Ukrajna 0,28, Bulgária pedig 0,24 ponttal tudta javítani eredményét 2004 folyamán, igaz, utóbbi két ország esetében a gazdasági szabadság abszolút értéke így is jócskán elmarad a magyarországitól.
A világ legtöbb országában a liberalizáció jegyében telt a 2004-es esztendő. A jelentés készítői 86 esetben tapasztalták a pontszám csökkenését, és csupán 57 országban emelkedett az index értéke. Az élbolyban viszonylag kevés változás történt: továbbra is a kisméretű távol-keleti és európai országok a legszabadabbak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok számára a 2004-essel hajszálpontosan megegyező eredmény ezúttal már nem volt elegendő ahhoz, hogy az első tízbe bekerüljön.
